Szűcs Erika az Út a munkácoz programot népszerűsítette

A program fő eleme, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő munkaképes lakosság segély helyett munkát, munkáért pedig bért kapjon. Ez a szisztéma jó a segélyezettnek, jó az önkormányzatoknak, jó azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknél a munkaerő megjelenik - fejtette ki a szakminiszter.

Reményét fejezte ki, hogy az új rendszer révén azok szociális juttatását is emelni tudják majd, akik valóban rászorulnak erre az ellátási formára.

A program egyik elvárása és követelménye, hogy azokat, akik 35 év alattiak és nem végezték el a nyolc osztályt, kötelező képzésben kell részesíteni. "Ha valaki szociális jövedelemért folyamodik, számukra - ha nincs meg az alapfokú végezettsége - kötelező a nyolc általános megszerzése" - fogalmazott Szűcs Erika.

A szakképzést pedig a rendszer csak olyan szakmákban preferálja, ahol valóban hiány van szakemberekből. A sokak által "zárványként" aposztrofált közfoglalkoztatás csak akkor lehet sikeres, az abban résztvevőknek megvan a megfelelő képesítése - mondta.

A továbbiakban beszámolt arról hogy a tervek szerint mind az alapfokú, mind a szakképzés idejére folyósítanának juttatást, és bevezetnék a közfoglalkoztatási támogatást.A költségvetésben nem lesz a programra több pénz, a meglévő forrásokat csoportosítják át, ami éves szinten 50 milliárd forintot jelentene.

Ma Magyarországon mintegy kétszázezren részesülnek rendszeres szociális segélyben. A tárca számításai szerint százezren továbbra is ebbe az ellátási kategóriába tartoznak majd, 15-20 ezer ember tanulni fog (alapfokú és szakképzés), a többiek a közfoglalkoztatásban találnak munkát. Becslések szerint nagyjából húszezer ember fog lemorzsolódni.

Szűcs Erika kiemelte: amennyiben egy vállalkozás közfoglalkoztatotti státuszú embert alkalmaz, három éven keresztül járulékmentességet kap.A programban részt vevőket egy informatikai rendszerben tartják nyilván, amely az önkormányzatok és az állami foglalkoztatási szolgálattal közös adatbázist jelent. A közfoglalkoztatási tervet az önkormányzatoknak kell elkészíteniük, amelyben leírják, hogy egy adott településen milyen típusú munkát tudnak ajánlani, és hány emberre van szükségük, a szolgálat pedig kiajánlja a potenciális munkaerőt. A munkára jelentkezőknek együttműködési megállapodást kell majd kötniük a foglalkoztatási szolgálattal, így lesznek jogosultak közfoglalkoztatási támogatásra.

A rendszerbe szankciókat is beépítettek. A törvény büntetné azokat, akik megszegik az együttműködési megállapodást vagy a segély mellett illegálisan vállalnak munkát - fejtette ki Szűcs Erika. Mint mondta: aki segélyben részesül, de feketemunkán kapják, figyelmeztetik, és együttműködési megállapodást kötnek vele. Aki pedig a közfoglalkoztatás-pótló juttatás igénybe vétele alatt vállal feketén munkát, azt a harmadszori figyelmeztetés után kizárják a támogatásból. A rendszer lényege, hogy a dolgozni tudó embereket a legális munkavállalás felé terelje - emelte ki a miniszter.

Szűcs Erika szerint a foglalkoztatás bővítése többletkiadást jelent a költségvetésnek, hiszen a minimálbért mindenképpen meg kell adni, azonban a szociális segélyt a "semmiért" adja az állam. Ha az elvégzett munkából a társadalomnak haszna származik, már nem beszélhetünk olyan rossz üzletről - fogalmazott a tárcavezető.

Ehhez kapcsolódóan megjegyezte: az új rendszer azt a szisztémát kívánja megváltoztatni, hogy a dolgozni tudó emberek segély melletti feketemunkából tartsák el magukat. A "sokaknak keveset" szociális juttatási elvet váltaná fel az új koncepció, és így azoknak jutna több pénz (segély), akik valóban nem tudnak munkát vállalni egészségi állapotuk, vagy társadalmi, családi körülményeik miatt.

Az új rendszer bevezetése többletfeladatokat ró a munkaügyi központokra, a családsegítő szolgálatokra és az önkormányzati apparátusokra is. A tárca számol a létszámnövekedésből adódó plusz kiadásokkal, amelyeket európai uniós pályázati pénzekből fedeznének.

Szűcs Erika bízik a program sikerében, mert az előzetes konzultációk során azt tapasztalta, hogy az önkormányzatok örömmel fogadták az új rendszert, és politikai viták helyett szakmai diskurzust folytattak a kérdésről. Továbbá azért is bizakodó, mert az összehangolt adatbázis révén hamarabb egymásra talál a munkát kínáló a keresővel. A miniszter megjegyezte: a munkaügyi statisztikák szerint 25-30 ezer álláshely hat hónapnál régebben betöltetlen, továbbá tavaly az Országos Munkaügyi Felügyelőség 80 ezer feketén foglalkoztatottat tartott számon.

A magyar munkaerő-piac rendkívül összetett és bonyolult, a képzési rendszer pedig ehhez a piachoz nem mindig igazodott - mondta a miniszter, hozzátéve: a magyar társadalomnak lélektanilag is fel kell készülnie arra, hogy egy modern gazdaságban jobb összhangot kell teremteni a segélyezés és a foglalkoztatás között.

A miniszter szerint a program első mérlege 2010-ben már megvonható, a koncepció bevezetéséhez hat jogszabályt - többek között a szociális törvényt, a foglalkoztatásit, az alkalmi munkavállalásról szólót - kell módosítani.

Magyarországon az kaphat rendszeres szociális segélyt, aki munkaképes korú, jövedelme semmilyen más jogcímen nincs, a családjában alacsony az egy főre jutó jövedelem, és tartósan munkanélküli.