Wass Albert szobrot avattak
A szegedi Kálvin téri református templom kertjében fölavatták szerdán a száz éve született és tíz esztendeje elhunyt Wass Albert bronz mellszobrát, Tóbiás Klára alkotását.
2008. október 22. szerda 18:31 - Hírextra
Az erdélyi író fehér márvány posztamensen álló alakja egy szintén kőből készült törött ablakon tekint ki, amelynek csúcsáról éppen elrepül egy a szabadságot jelképező sárgarigó.
Péter Árpád, a szegedi Wass Albert Baráti Társaság elnöke elmondta, a szobor létrejöttét közadakozás tette lehetővé, melyhez több százan hozzájárultak.
Bölcskei Gusztáv református püspök, zsinati lelkészi elnök ünnepi beszédében hangsúlyozta: máig vannak, akik "ferde szemmel néznek" Wass Albertre. A püspök Karinthy Frigyes 1920-ban íródott gondolatait idézte: "Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról, arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok, meg fogod tudni, mire gondoltam".
Kiss Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök kifejtette, Wass Albert művei azáltal, hogy hazaszeretetre nevelik olvasóikat, jobbá teszik az embereket.
Wass Albert az erdélyi magyar irodalom Magyarországon elfeledett, majd halála után újra felfedezett alakja. 1908. január 8-án született Válaszúton. Pályakezdő verseskötetei az 1920-as évek végén jelentek meg. Egy időre szakított az irodalommal, de 1934-ben kiadott, Farkasverem című, Baumgarten-díjjal jutalmazott regénye sikerét követően több, a korabeli Erdély jelenével és regényes múltjával foglalkozó könyve jelent meg, köztük A tizenhárom almafa.
A II. világháború végén nyugatra emigrált. 1952-ig Németországban, majd haláláig, 1998. február 17-ig az Egyesült Államokban élt. Hangadó szerepet töltött be a magyar szellemi emigráció életében. Nicolae Ceausescu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltották. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg.
Wass Albert szegedi szobrának alkotója, Tóbiás Klára szobrászművész sok magyarországi köztéri alkotás készítője. A szegedi művész nevéhez fűződik a Tisza-parti város egyik központi terén álló Oroszlános kút, illetve a Fogadalmi templom kertjében látható Magyar Pieta 1956 címet viselő szobor is.
Forrás: MTI