A televíziózás hőskorának egyik meghatározó egyénisége, számtalan közkedvelt televíziós mesesorozat, rádiós hangjáték, mese és meseregény írója csaknem harminc évig, 1958-tól 1986-ig dolgozott a Magyar Televíziónál kezdetben szerkesztőként, dramaturgként, később főmunkatársként.

Az ő képzelete teremtette képernyőre az Esti mesét és a TV-macit, Böbe babát és Cicamicát, Mazsolát és Manócskát, Frakkot és Károly bácsit, Kukorit és Kotkodát, akiknek kalandjain a hatvanas évektől kezdve máig generációk sora nevelkedett. Szeretetteli nevelési elveinek szokatlan eredményeit írta meg a Szeleburdi család című, később megfilmesített ifjúsági regényében. Dramaturgja volt a Magyar népmesék, vagy a Vízipók-csodapók című sorozatnak, melyet meseregényben is megírt.

Évtizedekig szerkesztette a Kuckó című műsort, mert nagyon fontosnak tartotta, hogy a gyerekek megszeressék a természetet.

Bálint Ágnes temetéséről később történik intézkedés.

Gyermekkorában kezdett meséket írni, 1937-ben jelent meg első meseregénye, 1941-42-ben első mesekönyvei a Dante kiadónál (Az elvarázsolt egérkisasszony, Cimborák), 1951-58 a külkereskedelemben, 1958-tól a Magyar Televíziónál dolgozott, előbb szerkesztőként, 1965-86-ban főmunkatársként. Ő teremtette meg a gyermekműsorok alapjait, s ő indította el a tv esti meseműsorát is. 1967-től szerkesztette a Kuckó című ismeretterjesztő műsort. Sokat írt a Rádiónak is - onnan indult el A szeleburdi család - amelyből könyv és két játékfilm is készült - is.

 Számos népszerű meseregény, illetve televíziós és rádiós mesejáték - például a Mazsola, a Mi újság a Futrinka utcában, a Kukori és Kotkoda, a Vizipók, az Egy egér naplója, Frakk, a macskák réme - szerzője. Több mesekönyvét kiadták Németországban, Lengyelországban és az akkori Szovjetunióban, Csehszlovákiában. 1975-ben József Attila-díjjal tüntették ki. 2006-ban megkapta a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) életműdíját.

Megjelent művei: Fáni, a modern tündér (meseregény, 1937), Az elvarázsolt egérkisasszony (meseregény, 1941), Cimborák (meseregény, 1942), Foltoskönyökű (meseregény, 1962), Mazsola (mesekönyv, 1965), Mi újság a Futrinka utcában? (meseregény, 1966), Megint Mazsola (mesekönyv, 1966), A szitakötők szigetén (mesék, 1969), Brúnó kapitány (verses képeskönyv, 1970), Mazsola és Tádé (mesekönyv, 1971), Frakk, a macskák réme (gyermekregény, 1973), Iskola a faliszekrényben (meseregény, 1975), Labdarózsa (gyermekregény, 1976), A repülő dívány (ifjúsági regény, 1977), Szeleburdi család (ifjúsági regény, 1977), Hajónapló (ifjúsági regény, 1978), Frakk és a foci (gyermekregény, 1979), Koránkelő darázs (ifjúsági regény, 1979), Mazsola (mesekönyv, 1980), Jó éjszakát, Maci! (képeskönyv, 1981), Labdarózsa lámpája (gyermekregény, 1981), Hol a cica? (képeskönyv, 1982), Lepke az írógépen (gyermektört., 1982), Bari, bari bárány (képeskönyv, 1983), Egy egér naplója (meseregény, 1983), Én vagyok a Tévé-maci (képeskönyv, 1983), Micsoda pók a vízipók! (meseregény, 1985), Tündér a vonaton (meseregény, 1986), Madárfürdő (ifjúsági regény, 1988), Duruzsoló (mese, 1989), Gücülke és cimborái (meseregény, 1989), Vízitündér, Vízimanó (meseregény, 2000).