Szívesen lustálkodna a szobrászművész

A földszintes óbudai épületbe belépve az ismert Varga Imre-szobrok, mint Radnóti Miklós korlátra támaszkodó figurája, Károlyi Mihály egyenesen álló alakja a gótikus ív alatt, kíséri a látogatót az ünnepelthez, aki szálfaegyenesen, egészséges barnán és vidáman fogadja a köszöntésére érkezett barátokat, kollégákat, köztük Melocco Miklós szobrászt, Juhász Ferenc költőt, Bereczky Lorándot, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatóját, vagy Glatz Ferencet, az MTA volt elnökét.
Az ünnepség házigazdája Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója volt.

Erre az alkalomra jelentette meg Bronz és krómacél - a siófoki Varga Imre-szobrok című kötetet a Siófoki Önkormányzat és a Siófoki Alkotók Köre, amelynek Varga Imre, a város szülötte a tiszteletbeli elnöke.

A szobrászművész azt mondta az MTI-nek, hogy sűrű volt ez a 85 év, és ha ilyen hosszan él az ember, sok minden történik vele. "Változik a világ, s amikor éppen kezdtek megszeretni, csináltam olyat, amiért megutáltak" - jegyezte meg.

Egy- két szobra és szoborkompozíciója a rendszerváltással a Szoborparkban kötött ki, mint a Kun Béla című, amely a Tanácsköztársaságnak állított emléket és a Vérmező sarkán állt. A Szoborparkban azonban lopják alkotásait, de nem a fémgyűjtők, mert erről a szoborcsoportról Aczél György és Kádár János portréja tűnt el - árulta el Varga Imre.

Országszerte 300 szobra van köztéren, a utolsót a nyáron avatták Hódmezővásárhelyen, mégpedig Rapcsák Andrásnak, a város volt polgármesterének a portréját. A műalkotás klasszikus herma formában (az oszlop alsó kétharmada rusztikusan vésett, míg a fölső egyharmadán áll a portré) ábrázolja az egykori városvezetőt, aki 1990-től 2002-ig, haláláig állt a város élén és volt parlamenti képviselő. Varga Imre meghívásos pályázaton nyerte el a munkát.

A mester láthatóan büszke arra, hogy a héttonnás, 2,6 méter magas ruskicai (Erdély) márványtömböt kertjében meg tudta faragni.

Készül már a következő feladatra. A siófoki főteret átalakítják, a Víztorony körül egy park lesz, közepén tóval, s abban építik föl azt a hajót, amelyet Széchenyi István álmodott a Balatonra, és amely 1846 szeptemberében el is indult, nevét Kisfaludy Sándorról, a Balaton költőjéről kapta. Annak a tetején áll majd Széchenyi, a balatoni gőzhajózás megteremtője - tette hozzá a szobrászművész.