A Phoenix májusban landolt a bolygó talaján, hogy egyebek között talajmintákat véve tanulmányozza, lehetséges volt-e az élet valamely kezdetleges formája a sarkvidéki jellegű környezetben. A Mars északi féltekéjén, ahol a Phoenix leszállt, azóta beköszöntött az tél, ami azt jelenti, hogy napelemeit naponta rövidebb ideig éri a sugárzás és így azok már nem tudnak elegendő energiát teremteni a műszerek folyamatos működtetéséhez.

A NASA mérnökei elektronikus utasítást adtak kedden annak a melegítőnek a leállítására, amely az űrszonda robotkarját és kemencéjét teszi működésre alkalmas hőmérsékletűvé. Három további berendezést az elkövetkező hetekben kapcsolnak ki.

Az űrszonda eddigi kutatásai számos eredményt hoztak. A Phoenix olyan ásványi anyagokat mutatott ki a Marson, amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy valaha folyékony halmazállapotú víz volt a vörös bolygó felszínén. Az űrszonda kalciumkarbonátot, közkeletű nevén mészkövet, illetve csillámot talált, amelyek a földi körülmények között ásványi anyagok és folyékony halmazállapotú víz érintkezésével keletkeznek. A Mars felszínét borító por kémiai összetétele is hasonlít a tengervízben található ásványi anyagok összetételéhez, s ez is azt bizonyítja, hogy a vörös bolygó felszínén valaha folyékony víz volt, amely lehetővé tehette akár a kezdetleges létformák - mikroorganizmusok - kialakulását is.

Július végén az űrszerkezetnek sikerült tapasztalati úton megerősítenie a víz jelenlétét, de csak fagyott víz jelenlétére derült fény.A Phoenix küldetését eredetileg három hónapra tervezték, majd a berendezés jó állapotának köszönhetően még egy hónappal, szeptember 30-ig hosszabbították meg a Mars-kutató programot. A legújabb döntés értelmében a szerkezet esetleg még tovább működtethető.

A Phoenix legfrissebb felvételein már adatokat szolgáltatott a marsi tél beköszöntéről. A vörös bolygón négy kilométeres magasságban esik a hó, de elpárolog, mielőtt a felszínre érne.