A jómódú országokban mind több az elhízott gyermek és a súlytöbblettel küzdő felnőttek gondjai már évtizedekkel korábban is sejthetők. A finnországi vizsgálat során szülőknek és gyermekeiknek sorsát, testsúlyának alakulását követték 13 éven keresztül.

Hans Lagström és munkatársai ezernél több gyereket soroltak be a STRIP-tanulmányba. A kutatás célja, hogy választ találjanak arra, miképpen lehet kedvező irányba mozdítani a finn gyerekek szív- és érrendszeri kockázati tényezőit. Véletlenszerű kiválasztás szerint a szülők egyik csoportja évente két alkalommal részletes, elsősorban a zsírfogyasztásra vonatkozó tanácsadásban vett részt, a többi szülőt ilyen táplálkozási oktatásra nem hívták be.

Mind a gyerekekeket, mind a szülőket évente gondosan megvizsgálták, külön figyelmet fordítva testsúlyuk alakulására. A fiatalok állapotát hét hónapostól 13 éves korukig követték nyomon.
A tapasztalatok szerint a duci tizenévesek két-három esztendős koruktól kezdtek gyorsabban hízni, mint karcsú társaik. A kislányok ötéves korukban váltak értékelhetően kövérré, a fiúk később, általában nyolcadik életévük után. Itt is érvényesült a nemzetközileg már ismert összefüggés: az elhízó gyerekek általában kövér szülők gyermekei.

A munkacsoport vezetője emlékeztet arra, hogy azok a felnőttek, akik már tizenévesen túlsúlyosak voltak, következő évtizedeikben is gyakrabban bajlódnak táplálkozási és anyagcsere-betegségekkel, szívpanaszokkal, légzési zavarokkal, valamint béldaganatokkal, mint azok a kortársaik, akiknek nem volt és felnőttkorukban sincs súlytöbbletük.