Milyen hatással lehet a tőzsdére az IMF-hitel? Tegnap reggel és ma is jelentős növekedéssel kezdett pl. az OTP (így vele együtt a MOL). Sokan azt mondják, hogy azért, mert bejelentették a számunkra is elérhetővé vált kölcsönt. Ön hogy látja ezt?

Szerintem ezek a tényezők nem állnak egyértelmű összefüggésben egymással. Nem gondolom, hogy itt lenne a rossz helyzet vége. Ez a növekedés lehet csak egy úgynevezett Bear Market Rally. Ilyenkor az embereket elkapja az az érzés, hogy már vége a zuhanásnak ezért gyorsan bevásárolnak. Aztán amint van valaki, akinek ki kell pakolnia, akkor egyből folytatódik a lejtmenet.

Az IMF és az EKB segítsége a bankrendszerbe vetett hitet erősítheti. Szerintem már az Európai Uniós hitelkeretnyújtás is elegendő a magyar bankrendszernek. Az volt a fő baj, hogy minden bank ráült a saját devizájára, és senkinek nem adott. Ezt a jegybanknak pótolnia kell. Egyelőre úgy néz ki, hogy nagy gondok ebből nem történtek, de ez egy olyan mentsvár, ami – úgy néz ki – nagy mértékben fogja segíteni a talpra állást.

Közgazdasági alapokat szem előtt tartva az IMF-fel kapcsolatban azt gondolom,  jobban kéne ismerni az egész hitelkeret biztosításának feltételrendszerét. Pontosan én sem ismerem a követelményeket, de egyelőre – személy szerint – nem örülök ennek az egésznek. Elképzelhető, hogy nagyon kemény árat kell fizetnünk, amelyek nem valószínű, hogy jó hatással lesznek a gazdaságra. A bankszektort mindenképpen segíti, de a (reál)gazdaságnak nem biztos, hogy segíteni fog.

Már be is jelentették, hogy a 13. havi juttatásokat beszüntetik, illetve csökkentik.

Egész biztos, hogy ez sok mindenkinek fájdalmas dolog. Az is biztos azonban, hogy most van értelme áldozatokat vállalni. Egyelőre azt nem lehet tudni, hogy az IMF segítsége mennyire lesz valóban támasz a gazdaság számára. Én arról nem vagyok meggyőződve, hogy az egész világon megbukott neoliberális szabályozás, és ahogy a deffenzív viselkedés jó lesz az országnak.



Ez is csak egy hitel, amit majd vissza kell fizetni. Most a gazdaság élénkítése a legfontosabb cél, amit akár kamatemeléssel, akár szabályozott inflációval meg lehetne oldani. Nagy dilemmában vagyunk. Az egyértelmű, hogy az eurozónába minél hamarabb be kellene lépni. Ez feltételezi azokat az intézkedéseket, amelyeket az IMF nem akar. A másik oldala a kérdésnek pedig az, hogy nehogy „beledögöljünk” az egészbe. Úgy gondolom, hogy egy kis infláció is jobb, minthogy teljesen leépítsük magunkat. Annyira, hogy aztán borzasztó nehéz legyen visszakerülni a valódi életbe.

Ha már az euró szóba került: eddig is nagy volt az államadósság. Ezek után mi lesz? – Simor András azt nyilatkozta, hogy szerinte már jövőre teljesedni fognak az euró bevezetésének követelményei.

Általában nem szoktam egyet érteni Simor Andrással, de most azt mondom, hogy akár igaza is lehet. Az a 12 milliárd dollár igaz, nem kevés pénz, de nem egy olyan rettentően nagy összeg. Az európai segítség a bankrendszert szerintem kellőképpen alátámasztja, ez az IMF-hitel egy olyan vésztartalék, ami mögött nem is tudom, hogy van-e azon kívül más, hogy a hazai nagyjaink nem bírnak kiegyezni, és így van kire fogni a megszorító intézkedéseket.

Ez is csak egy hitelkeret, amit nem muszáj kihasználni. Ez nem olyan pénzszerű dolog, amitől most egyből meg fog nőni az államadósság. Szerencsés esetben egyiket se kell igénybe venni, főleg, ha sikerül elérni az ERM 2-es fokozatot, s azt elterjeszteni a köztudatba. Ebben az esetben még a spekulációs nyomás is enyhülne (ami egyébként nem is volt akkora, amekkorának mondták).

Elég ügyetlen húzás volt a jegybanktól, hogy 3 százalékot emelt, hiszen előző nap még azt ígérte, hogy nem lesz emelés idén, másnap pedig egyből megszegte a szavát. Ha ezt okosabban csinálják (például egyik nap 1 százalékot, másik nap kettőt emelt volna), akkor az azt az üzenetet is hordozhatta volna magában, hogy a jegybank a helyén van, odafigyel, míg ez a cselekménysor inkább a kapkodás jelzése. Sőt! Azt is jelentheti, hogy a jegybank bajban van. Nagy szerencse, hogy éppen zárva voltunk, így egy jelentős lejtmenettől menekült meg a tőzsde.

Nem gondolnám, hogy a zuhanásnak vége lenne, de sokaknál optimistábban látom a dolgot. Azt gondolom, hogy év végére a banki helyzet rendeződik. Ezzel együtt persze a tőzsde is helyreáll. Nyilván nem lesz ugyanolyan a helyzet, mint a válság előtt, de lassan elindulhat fölfelé.

Ami a reálgazdaságot illeti, ott nagyon sok tennivaló van. Van egy csomó Európai Uniós pénzünk, ami késik. Nem indultak be a kisvállalkozások fejlesztését magukban foglaló programok. Ezeket mindenképpen be kéne indítani.