Alkotmányellenes kormányrendelet

A kormányrendelet azt rögzítette, hogy a közigazgatási hivatalok a korábbi fővárosi, illetve megyei helyett regionális keretek között működhetnek.

Az Ab azonban megállapította: alkotmányellenes helyzet keletkezett azzal, hogy az Országgyűlés nem a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozta a közigazgatási hivatalok jogállását. Az Ab felhívta az Országgyűlést arra, hogy jogalkotási kötelezettségének december 31-ig tegyen eleget.

Az ügy előzményéhez tartozik, hogy Ab korábban már alkotmányellenesnek találta, és június 30-ai hatállyal megsemmisítette azt a "feles" törvényt is, amely a közigazgatási hivatalokat ugyancsak regionális szintűvé alakította.

Az akkori indoklás is arra mutatott rá, hogy kétharmados parlamenti többséget igénylő döntést nem lehet egyszerű többségű jogszabállyal helyettesíteni.Gyenesei István önkormányzati miniszter még júliusban a kormányrendelet kiadást az MTI-nek azzal indokolta, hogy az ellenzék nem volt partner a törvénymódosításra. Mint fogalmazott, a kormány "eredeti szándéka" az volt, hogy kétharmados törvényben rögzítsék a helyi önkormányzatok törvényességét ellenőrző közigazgatási hivatalok működését, és az ehhez szükséges előterjesztést elő is készítették.
Az Ab kormányrendelet alkotmányossági felülvizsgálata iránt több indítványt is kapott. A testület ismét azt állapította meg, hogy a korábbi határozatában feltárt alkotmányellenes helyzet változatlanul fennáll.

"A regionális közigazgatási hivatalok létrehozásához (...) az önkormányzati - kétharmados többséggel elfogadott - törvény módosítására lett volna szükség. Az Országgyűlés azzal, hogy nem módosította az önkormányzati törvényt, nem szabályozta újra a közigazgatási hivatalok államszervezetben elfoglalt helyét, elmulasztotta az Alkotmányból következő jogalkotási kötelezettségét" - áll az indoklásban.

Jauernik István államtitkár az MTI megkeresésére azt közölte, a kormány rövidesen kezdeményezni fogja a kétharmados önkormányzati törvény módosítását, ennek érdekében tárgyalni kívánnak a parlamenti pártokkal.

Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a regionális közigazgatási hivatalok az év végéig jogszerűen működnek. Arra is rámutatott, a megegyezésben fontos szempontnak kell lennie, hogy a hivatalok a jövőben is hatékonyan végezhessék feladataikat. Jelezte, 2007. januárja, az új keretek bevezetése óta nem érkezett lakossági kifogás a regionális hivatalok működésével szemben.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az MTI-nek azt mondta: az Alkotmánybíróság a kormány hatalmi arroganciáját leplezte le, hiszen a másodszor alkotmányellenesnek minősített rendelettel kapcsolatos problémákra nem csak az ellenzék, hanem jogi szakértők is folyamatosan figyelmeztették a kormányt.

Szerinte a megoldás kézenfekvő, helyre kell állítani a megyei és fővárosi közigazgatási hivatalokat, a Fidesz pedig partner lesz a kétharmados önkormányzati törvény ilyen irányú módosításában.
A Fidesz jogi kabinetvezetője emlékeztetett arra, hogy a Fidesz kezdeményezésére ebben az ügyben nyáron összeült a házbizottság rendkívüli ülése, ahol azonban az MSZP nem volt hajlandó parlamenti ülést összehívni a kérdésben, majd az alkotmányügyi bizottság ülésén egy állásfoglalást fogadott el a szocialista többségű testület, amely arról szólt, hogy nem sértett alkotmányt a kormány. Vagyis a kormány és az MSZP végig ragaszkodott egy alkotmányellenes döntéshez, ez a hatalmi arrogancia - tette hozzá az ellenzéki politikus.