A magyar-palesztin kapcsolatok eddigi alakulása

A magyar és a palesztin elnök legutóbb márciusban Rámalláhban, a Palesztin Hatóság székhelyén tárgyalt egymással. Sólyom László akkor a találkozó után hangsúlyozta, hogy Magyarország a társadalmi megbékélés segítésével, civil szerveződések bátorításával kíván az izraeli-palesztin viszály rendezéséhez hozzájárulni, nem konkrét közvetítéssel.

A magyar államfő a demokráciát támogató projektekre, az izraeli és palesztin tudósok együttes fórumának kialakítására és működtetésére, gyerekek közös táboroztatására utalt, mint amelyekkel Budapest hozzájárulhat a konfliktus rendezéséhez.

Júniusban az Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége járt Rámalláhban Németh Zsolt bizottsági elnök vezetésével. A delegáció a magyar-palesztin külpolitikai együttműködés, tapasztalatcsere elmélyítését ajánlotta Rijád al-Malki palesztin külügyminiszternek és a Palesztin Törvényhozó Tanács (parlament) külügyi bizottságának.Göncz Kinga külügyminiszter közel-keleti útja során 2007. február 3-án látogatást tett a Palesztin Nemzeti Hatóságnál, s találkozott Mahmúd Abbásszal.

Magyarország a '70-es, '80-as években széleskörű kapcsolatokat tartott fenn a Palesztin Felszabadítási Szervezettel (PFSZ). A palesztin képviselet 1975-ben kezdte meg működését Magyarországon, 1982-ben pedig diplomáciai rangot kapott. A budapesti palesztin képviselet 1989 márciusában emelkedett nagykövetségi szintre.

Magyarország 2000. augusztus 29-én nyitott képviseleti irodát Rámalláhban.A '70-es, '80-as években több száz palesztin tanult Magyarországon.A Palesztin Nemzeti Hatóság 1994-es létrejöttét követően több magyar kormányzati politikus ellátogatott a palesztin területekre.
Magyarország részéről elnöki szintű látogatásra először 2008. márciusban került sor, amikor Sólyom László köztársasági elnök Rámálláhba látogatott.

A palesztin legfelsőbb vezetők közül 1999 novemberében Jasszer Arafat akkori elnök, 2000 februárjában Abu Ala akkori parlamenti elnök járt Magyarországon. Mahmúd Abbász elnöknek, azt követően, hogy 2005. január 15-én hivatalba lépett, elvi meghívást nyújtott át Magyarország, amit azóta többször is megerősített.

Rijád al-Malki, a mérsékelt Fájjád-kormány külügyminisztere 2008. január 10-11-én hivatalos látogatást tett Budapesten.Az izraeli-palesztin konfliktus kiéleződése az elmúlt években teljesen visszavetette a korábban is szerény kereskedelmi forgalmat és nem kedvezett a magyar-palesztin gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. A palesztin területekre irányuló magyar export értéke 2006-ban 0,7 millió dollár, 2007-ben pedig 1,3 millió dollár volt, onnan származó import nem szerepel a magyar statisztikai adatokban.

Magyarország 2004-től tanulmányoz és irányoz elő költségvetési forrásokat palesztin projektek finanszírozására, az elmúlt években a 2004-ben megkötött fejlesztési egyezmény keretei között több millió forint értékű fejlesztési és humanitárius segélyt nyújtott a Palesztin Nemzeti Hatóságnak.

A palesztin viszonylatban tapasztalható nemzetközi tendenciának megfelelően a magyar-palesztin gazdasági együttműködésben is a nemzetközi fejlesztés kérdései kerültek előtérbe. Magyarország a Palesztin Hatóságot fontos partnernek tekinti, a kooperációt a magyar-palesztin fejlesztési együttműködési keretegyezmény szabályozza.

A dokumentum kiemelten kezeli például az egészségügyet, az oktatás-képzést, a mezőgazdaságot és az élelmiszerbiztonságot, felöleli a műszaki segítségnyújtást is. A magyar fél évente öt ösztöndíjat biztosít palesztin diákok teljes egyetemi képzésére magyarországi felsőfokú tanintézményekben.

A palesztin fél az elmúlt év során a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében több beruházási javaslattal állt elő, ezeket a magyar fél tanulmányozza.A budapesti palesztin nagykövetség kezdeményezésére Magyarország hozzájárult palesztin gyermekek zánkai üdültetésének költségeihez. A palesztin demokratikus intézmények erősítésére pedig lehetővé tette húsz palesztin választási szakértő magyarországi képzését.