Gaskó vitatja az AB döntését

A szakszervezeti vezető elmondta: az Ab-határozatban megfogalmazott érvek szerintük nem alaposak, és attól, hogy a citált jogszabályt időközben hatályon kívül helyezte az Országgyűlés, attól a törvényi helyzet nem változott meg. Hiszen - mint mondta - amikor felkarolták az Albert-házaspár népszavazási kezdeményezését, akkor még nem volt törvényileg szabályozva az egészségbiztosítási rendszer.

Gaskó István hangsúlyozta, a Liga és a népszavazási aláírásgyűjtésben részt vevő szervezetek nem a törvény ellen, hanem egy - nevezetesen a piaci alapon működő - társadalombiztosítási modell ellen csatlakoztak az Albert-féle kezdeményezéshez.

Nem lehet elfogadni azt az érvrendszert, hogy azért nem lehet népszavazást tartani a kérdésről, mert az egészségbiztosítási rendszerről szóló törvényt időközben hatályon kívül helyezte az Országgyűlés - közölte Gaskó. "Csak akkor lehetséges egy ilyen körülmény-változást figyelembe venni, ha például az alkotmány módosult volna, de egy ilyen törvény nem játszik szerepet a jogi környezet változásában" - fogalmazott a szakszervezeti vezető.

Súlyos helyzet keletkezett a hétfőn Ab-döntéssel, hiszen ezzel a határozattal "majdhogynem a népszavazást, mint alkotmányos jogintézményt ürítette ki" - mondta Gaskó István.
Az aláírásgyűjtésbe bekapcsolódott többek között a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Magyar Orvosi Kamara (MOK), az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezte, a Levegő Munkacsoport, a TB-Mentők és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) is.

Éger István, a MOK elnöke úgy vélekedett az egészségbiztosítás üzleti alapúvá tételének veszélye nem múlt el, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hét regionális intézetté bontása mintegy előszobája lehet a piacosításnak.

"Nem ok nélkül gyanakszunk" - tette hozzá a köztestület elnöke, utalva arra, hogy az "államtitokká minősített" IMF-szerződésben nyújtott hitel lehívásának feltétele lehet a közszolgáltatások - oktatás, egészségügy - magánosítása.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke azt mondta, tudomásul veszik az Ab döntését, de ennek a döntésnek az az üzenete, hogy a népakarat nem szent. Kiemelte: a szakszervezetek új akcióba kezdenek, ha úgy érzik, veszély fenyegeti a társadalombiztosítást.

Szabó Endre, a NOE vezetője szerint azzal, hogy az Ab ezt a döntést hozta, a társadalom teljesen védtelen maradt, hiszen nincs garancia arra, hogy valakik ne kíséreljék meg az állami társadalombiztosítási rendszert megváltoztatni.

A hétfőn nyilvánosságra hozott alkotmánybírósági határozat után kiadott közlemény szerint az országgyűlési határozat ellen benyújtott kifogások elbírálása során az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, tekinthető-e az országos népszavazás elrendelését érdemben befolyásoló, lényeges új körülménynek az, hogy az Országgyűlés a kérdés hitelesítése után elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, majd a népszavazás elrendelését megelőzően hatályon kívül helyezte azt.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadásával, majd hatályon kívül helyezésével a kérdés tartalma és ezzel együtt a népszavazási kezdeményezésnek a választópolgárok által támogatott célja megváltozott.

Az Országgyűlés június 9-én döntött az egészségbiztosítás privatizációját megakadályozó népszavazási kezdeményezésről, amelyet az Albert házaspár nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz (OVB).

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a törvény megalkotásának megakadályozása abban az esetben lehet népszavazás tárgya, ha a törvény megalkotására valódi kormányzati, törvényhozási akarat fogalmazódott meg, s az formalizált módon is megjelenik, a törvény előkészítés alatt áll, a tárgyban törvénytervezet készült, illetőleg törvényjavaslatot nyújtottak be.A népszavazáson feltett kérdés a következő lett volna: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?".