Milyen a viszonya az Országos Cigány Önkormányzat vezetésével?

Nem foglalkozunk igazán egymással, legalábbis azóta, hogy kijelentették, hogy önjelölt vajda, meg kiskirály vagyok. Nem kerestek engem, én nem keresem őket, elvagyunk. Ők kijelentették, hogy a vajdaság nem legitim, ezért nem is kell rám hallgatni.

Ez már azért is érdekes, mert Ön olyan dolgokról beszél, amelyekről cigány vezetők nem szoktak általában…

Most már fognak. Verem az asztalt, kiabálok, s már legalább odáig eljutottunk, hogy leülünk és beszélünk a cigányproblémáról. Pár napja volt egy kerekasztal-beszélgetés Miskolcon, amelyen ott voltak nagyon sokan, a polgármester úr is, valamint a rendőrkapitány úr is. Ez előrelépés, mert eddig a párbeszéd helyett csak a szőnyeg alá söpörtük a kérdéseket, sőt nem is lehetett róluk beszélni.

Ön említette a miskolci kerekasztal-beszélgetésen, hogy egy cigánybombán ülünk, ami bármikor felrobbanhat…

Ezt már két hónapja mondom, erre jobban oda kellett volna figyelni.

Mi történik, ha felrobban?

Itt az eset rá! Szerintem a bomba már felrobban. Én egyet kérek, jelesül hogy senki ne vádaskodjon, mert már mindenki elmondta, hogy szerinte kik voltak. Egyébként én most éppen Nagycsécséről jövök, minden nap kijárok oda, hol ételt, hol valamennyi anyagi segítséget adok nekik. Felajánlottam azt, hogy a nyomravezetői díj mellé odateszek 100 ezer forintot, s elkérjük a rendőrség bankszámlaszámát, s megkérem az összes magyarországi cigányt és nem cigányt, hogy 500 forinttal, vagy 1000 forinttal járuljanak hozzá a nyomravezetői díjhoz. Találkoztam a polgármester úrral [Nagycsécse polgármesterével – K. V. D.], aki nagyon jól áll a dologhoz, biztosítja a sírhelyet, ad 100 ezer forintot a temetésre, felújítja a lakást és a menzáról kiviteti az ételt minden nap a családnak. Egy polgármesteri hivatal ennél sokkal többet nem is tehet. Ez is egy nagy előrelépés.



Ez már nem csak nagycsécsei ügy, ez már országos ügy. Amikor ez megtörtént a rendőrkapitányságtól felhívtak és megkértek, hogy a cigányságot nyugtassuk. Nem arra van szükség, hogy kiabáljuk, hogy szerintem kik voltak.

Elég sokan beszéltek már rasszista támadásról…

Azt azért mondjuk ki, hogy ennek egyértelműen rasszista jellege van. Itt Miskolcon elhangzott például, hogy ezt cigányok követték el. Elhangzott az is, hogy az uzsorakölcsönökkel kapcsolatos az ügy.

Ha a végén az derül ki, hogy cigány ember lőtt Nagycsécsén, akkor is elmondható, hogy rasszista jellege van a támadásnak?

Azt én most borítékolom, hogy nem cigány ember követte el.

Honnan lehet tudni ezt?

Nincs ok! Ismerem őket, cigánytelepen nőttel fel. Nincsen ok. Emellett ez a család kosárfonásból élt egy szoba-konyhás lakásban, akik a világon senkitől nem kértek kölcsön. A lényeg azonban, hogy ilyet nem lehet elkövetni, mert az ilyen nem ember, hanem állati ösztönökkel rendelkezik. Esküszöm, ha magyar emberrel követték volna el ugyanezt, a pénzt akkor is felajánlottam volna.

Egy interjújában mondta, hogy a romák alá sokszor a roma szervezetek is adják a lovat. Mi kell ahhoz, hogy ezek a roma szervezetek rájöjjenek, hogy a cigányságon is múlik a közös jövő, nem csak a többségi, nem roma társadalmon?

Úgy látom, hogy 18 éves lemaradás van, ezért tart most itt ez a társadalom. Ha nem kezdjük el nagyon sürgősen taníttatni – ez nagyon-nagyon fontos –, és munkához juttatni. Azt mondják, hogy van egy generáció, amelyik nem tanítható, mert úgy nőtt fel, hogy nem tanult. Ez rendben van. Azonban ő se halhat éhen! Olyan nincs, hogy a buta ember ne tudjon munkához jutni: kaszáltassuk akkor! Ültetéseken, fakivágásokon dolgozzon!

A cigányokhoz el kell menni a kisebbségi vezetőknek. Megmondtam én is: amikor azt kérték tőlem, hogy ne bántsuk egymást, én azt mondtam, hogy ez nem rólunk szól, ez nem politika, itt nincs mit beszélnünk, nekünk annyit kell tenni, hogy odamegyünk és közösen segítjük a családot.

Maga az oktatás mentőöv lehet? Éppen Dancs Mihály nyilatkozta nekünk nem régen, hogy ha a roma fiatalok el is végzik az iskolát, nem mennek vissza a sajátjaikhoz példát mutatni, hogy lám, ki lehet emelkedni. Mintha kellene a fejekben is változás.

Az mindenképpen kell! No, de hol lett elszúrva? Elmentem Zsolcára, ahol pofon vágta a tanárnőt egy 12 éves gyerek. Ott várt polgármester asszony, az igazgató úr, meg tanárnők, s elkezdtünk beszélgetni. Kérdeztem tőlük a helyzetet, s elmondták: kineveltek két cigánygyereket, s amikor diplomáztak, elmenekültek Nyíregyházára tanítani. Oda jutottunk, hogy a saját fajtánk menekül előlünk. Misikének [Dancs Mihály – K. V. D.] ezt is meg kéne érteni. Nagyon régóta poszton vannak, s nem négyévente kéne meglátogatni a cigányságot, amikor szavazni kell. Ne négyévente öleljük meg őket, hogy „testvér, rám szavazz”. Ilyen testvér nem kell.

A cigányságot pedig akkor is taníttassuk ki! Ha idősebbek lesznek, úgyis visszamennek a saját fajtájukat tanítani. Azt én nagyon jól tudom, hogy ez így van. Engem például cigány ügyvédek, tanárok, romológusok segítenek a munkámban. Felnőtt két generáció, amelyik nem tanult, s ők azok, akik most se istent, sem embert nem félnek, ütnek vágnak. Miért? Mert az apjuk elvesztette a munkáját, elvesztette a tiszteletet a családban, otthon ült, s amikor azt mondta a gyereknek, hogy „fiam, 17 éves vagy, menj el dolgozni!”, akkor a fia azt válaszolta, hogy „miért menjek, ha te is itthon ülsz 10 éve?”.

Hogyan lehet rávezetni arra a fiatalokat arra, hogy akkor is tanuljanak, ha éppen mást látnak otthon?

Pont ezért mondtam, hogy az általunk megválasztott vezetőknek nem négyévente kell meglátogatniuk a cigánytelepeket, hanem jóval sűrűbben. Össze kell hívni a cigányságot, tartani bennük a lelket, bíztatni őket, s mondani, hogy ha nem tanulnak, akkor soha nem lesz belőlük semmi, mert tanulás nélkül nem lehet előre jutni.

Nem cigánynapokat kell csinálni 2-300 ezer forintért, hanem a tehetséges cigánygyerekeket felfedezni a cigánytelepeken, s kiemelni, segíteni őket.