Az újságírók türelmesen várják a háromnegyed kettő és negyed három között elvileg bármikor befutható illusztris ebédelőpartnereket – úgy tűnik, jó a menü, kettő után érkeznek, jóval.



Addig is kedélyes hangulatú beszélgetések zajlanak, néhányan próbálják összeszedni a svéd nevezetességeket – autótól a bútoráruházon keresztül az asztalon és a masszázson keresztül elég nagy a szórás. Még az ABBA neve is elhangzik (a Roxette nem, pedig ők még a magyar belpolitikában is játszottak anno csepp szerepet, a rendszerváltás környékén. Per Gessle pedig, a szerző-gitáros-énekes valóságos popzenei ikon odahaza - megérdemelten).

Mellettünk svéd vendégek beszélgetnek és fotózzák egymást – egyikük rokonszenves vigyorral konstatálja, hogy figyelem őket. Közelről hallva egyébként a nyelvük sem olyan ijesztő, mint azt az írásképe alapján sejthetnénk.

Egyszer még Budai Bernadett kormányszóvivő is kiles az ajtón, ahonnan a kormányfőket várnánk; a fotósok enyhe csalódására – készenlétben vannak, nem szeretik a vaklármát. Pedig a kormányszóvivő igen decensen öltözött, csak kivágott cipője miatt féltjük cseppet a novemberi hidegben.

Egy asztalkán a szinkrontolmácsok hangját közvetítő készülékek vannak – aranyos készülékek, bár a fejhallgató nem túlzottan kényelmes hozzájuk. Egy kollegina lézermutatós tollával játszik az előtte álló szék támláján terminátorosat, lassan már Hamlet is tiszteletbeli svéd lesz a hátam mögött, csak hogy múljon az idő. De nem akarózik neki.

Mégiscsak

Aztán megérkezik a két kormányfő, és rutinosan plexiállványkáik mögé lépnek. Gyurcsány Ferenc kezd: jó néhány éve nem volt svéd kormányfő Magyarország vendége, külön nagy a protokollöröm. Svédország már készülődik az Európai Unió elnöklésére, ezt a szakaszt előkészítendő látogattak hozzánk is. Szerencsére az elképzelésekben nincsenek az országok között viták, így nyugodalmas időszakra számíthatunk, persze figyelembe véve azt is, hogy a forgatókönyveket olykor az élet hajlamos átírni – figyelmeztet Gyurcsány.

Kettejük beszélgetésének legfőbb témája persze a válság volt: hasonló gondokkal küzdünk, de ez persze nekünk nem öröm. A feladatok is hasonlóak: a likviditás biztosítása, a gondok elhárítása, és ezt követően az állapotok megfelelő menedzselése.

Szó volt a Gripen-vásárlásokról is: ezek többek között beruházásokat is hoztak az országba ellenértékként, és az ezekhez fűzött remények be is jöttek: több ezer munkahely jött létre Magyarországon. A repülőgépekkel kapcsolatban pedig már minden információ nyilvános, elérhetők az interneten – noha ezek a Gripen üzleti titkainak számítottak, sikerült őket is meggyőzni. Akit érdekelnek a részletek, tanulmányozhatja őket.

Reinfeldt is beszél: szerinte is a krízis volt az első téma (adja magát, az lenne meglepő, ha mással kezdenek), és közli: egyetértenek abban, hogy az uniós vállalások fontos lépésnek számítanak, de lehetnek még rossznak bizonyuló megoldások. Szorgalmazná ellenben, hogy egységes európai uniós szabályokban (célszerűen akár törvényekben) rögzítsék az ilyenkor szükséges teendőket.

Másik fontos téma a klímahelyzet volt (itt a diplomatikus körmondatokból némi érdekellentét tűnik kirajzolódni), Koppenhágára optimistán tekintenek – Barack Obama győzelme miatt Amerika talán rugalmasabb lesz bizonyos környezetvédelmi kérdésekben.

Uniós terveik nagyszabásúnak tűnnek: a nemzetközi bűnözés elleni megállapodás is jó eséllyel Stockholmról kapja majd a nevét, tervezik a keleti és déli államokkal való együttműködés erősítését, ami persze nem biztos, hogy egyszerű lesz: a rugalmasság elkél majd.

Kérdések?

A sajtó kérdezhet: nem túl bőkezűek a szervezők, 2-2 kérdés jut a magyaroknak és a svédeknek is. Az egyszerűség kedvéért tőlünk az MTI mindent visz, a svédek osztoznak. Az ékes angolsággal feltett magyar kérdést Gyurcsány jóízű vigyorral hallgatja. A címzett a svéd kormányfő: képesek lennének-e átvenni a csehektől az elnökséget, ha úgy hozná a sors? A válasz előre sejthető: Reinfeldt biztos abban, hogy sok fontos problémát meg tudnak ők is és a csehek is oldani, és hozzáteszi azt is: együtt vagyunk ebben a trojkában (csehek-svédek-magyarok).

Gyurcsány sem segít igazán megfogható válasszal: reméljük, nem lesz nehézség, természetesen mindenben segítünk majd, amiben szükséges.

Svéd kérdés Gyurcsánynak, a válságról ( a véltnél közelebb lehet Izland, akikhez sokan hasonlítgattak korábban): hogyan védekezünk, mi a megoldások háttere, a rendelkezésre álló források. A miniszterelnök rutinosan válaszolgat: húszmilliárd euró tartalékunk van, ha minden kötél szakadna – de ezt hangsúlyosan nem szeretnénk felhasználni. Ez csupán üzenet a piacnak: nem kell aggódni, az ország köszöni, nem kíván becsődölni.

Másik gondunk a nagy költségvetési hiány – folytatja. De most ezt is szorítjuk lefelé: jövőre az elmúlt húsz év legalacsonyabb hiánya várható. A legfontosabb érdekünk a a munkahelyek megvédése – mondja. Védelmükre négymilliárd eurónyi összeget mozgósítunk. A válságon (annak primer hatásain) már túlvagyunk, következő feladat a hosszú távú, nagybetűs Válság kezelése lesz. A következő nagyjából másfél évben – reméljük, nem túlzottan optimista.

Az MTI újra a Gripenekről kérdez, a tényállást lásd feljebb. Újabb svéd kérdés: Gyurcsány igen aktív szokott lenni klímaügyben: hogy állunk? Tettünk lépéseket egymás felé – jön a válasz – idén decemberig még meg kellene állapodni, ez nem is kizárt, bár nézeteltérések valóban akadnak. A kiotói egyezmény harminc évre szólt, 2020-ban jár le: ez három húsz százalékos lépcsőben ír elő csökkentést. Csakhogy a dátumok kérdésében nincs megegyezés: mi '90-től számítanánk (jól állunk), mások (például a svédek, ugye, de ő inkább a spanyolokat mondja, jól nevelt vendéglátóként) inkább 2005-től. Akik addig meredeken növelték a károsanyag-kibocsátásukat, így kissé egyenlőtlenek a feltételek: ha nekik lenne igazuk, kellemetlen helyzetben lennénk, Gyurcsány kompromisszumot szeretne, a mi érdekeinket is tessék figyelembe venni.



Maradunk ennyiben. Az A-HA svéd vagy norvég? Csak az Ace of Base-ben vagyunk biztosak...

Fotó: Fejér Bálint