Luther évforduló

Jogásznak tanult, de amikor csodálatos módon megmenekült egy viharból, szerzetesnek állt. 1507-ben szentelték ágoston-rendi pappá, megtanult ógörögül és héberül, tanulmányozta az egyházatyákat, majd a hittudomány doktora lett. Bár követte rendje előírásait, egy idő után kétségei támadtak: nem tudta a bibliát a skolasztikus teológiával egyeztetni. Egyre inkább úgy látta: az egyház eltávolodott a biblia normáitól, a búcsúcédulás üzletelés, a pénzért való, gépies feloldozás taszította.

Luther 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára szögelte ki a római egyház működésének ellentmondásait összefoglaló 95 pontját, ezt tekintjük a reformáció kezdetének. Pontjait elküldte feletteseinek is, német fordításuk pedig az végéig nyomtatásban is megjelent.
A kezdetben a domonkosok és ágoston-rendiek teológiai vitájának tűnő ügy Róma heves reakciói miatt európai politikai válsággá terebélyesedett. Luthert Rómába rendelték, de a szász választófejedelem, Bölcs Frigyes nem engedte el. Luther, aki maga mögött tudhatta Frigyest, tételeit nem volt hajlandó visszavonni, elvetette a zsinat csalhatatlanságát, a pápa vezető szerepét
.
1520-ban megjelent a pápa bullája Luther tézisei ellen, írásait Rómában elégették - válaszul a pápai bullát égette el, s "a német nemzet keresztyén nemességéhez" intézett felhívásában a bibliát és a lelkiismeretet fontosabbnak minősítette a pápai tekintélynél, s tagadta a mise automatikus megszentelő hatását. Róma nem mert egy kritikussá váló zsinatot összehívni, ezért Luthert világi fórum, a wormsi birodalmi gyűlés elé idézték, s mivel itt sem tagadta meg nézeteit, császári ediktum fosztotta meg a jogi védelemtől, az egyház pedig kiátkozta. Frigyes Wartburg várába menekítette, itt fordította németre az újszövetséget, majd 1534-ig az ószövetséget is, erőteljes, népies szövege döntően hatott a német irodalmi nyelv kialakulására.

Hívei feloszlatták a szerzetesrendeket, a cölibátust elvetették, németül miséztek. 1522-től kétfelé, a katolikusok és a hitújítást tovább vinni akarók ellen küzdött, elhatárolódott a radikális Thomas Münzertől, 1524-ben élesen elítélte a német parasztháborút. 1525-ben feleségül vett egy volt apácát, a következő évtől - amikor a speyeri gyűlés visszavonta a wormsi ediktumot - a szász egyházat újjászervezve több helyi lutheránus közösséget alapított. 1529-ben kiadta Kis, majd Nagy Katekizmusát, s kidolgozta a liturgiai és istentiszteleti rendet. Az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlésen Melanchton kiadta a reformáció fő dokumentumát, az ágostai hitvallást.

A római egyház hatalmi monopóliumának megtörésében korszakos szerepet játszó Luther 1546. február 18-án halt meg. Európa ideológiai és politikai átalakulásának egyik kezdeményezője volt, bár az általa kiváltott mozgalmak jóval túlnőttek elképzelésein.