Az európai hatalmak évtizedek óta készültek a nagy erőpróbára, a kikristályosodott szövetségi rendszer egyik oldalán a "központi hatalmak" (Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia), a másik oldalon az antant (Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország) álltak. A lőporos hordóba vetett égő gyufaszál a szarajevói merénylet volt: 1914. június 28-án egy szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst. Németország biztatására a Monarchia 1914. július 23-án ultimátumot intézett Szerbiához, majd július 28-án, egy hónappal a merénylet után hadat üzent. A "nagy háború" igen gyorsan megkapta a világháború minősítést, hiszen sem a harcok, sem a hadviselő államok nem korlátozódtak Európára. (A világháborút senki nem nevezte elsőnek, mert fel sem merült a gondolat, hogy az megismétlődhet.)

Kevéssel a háború kitörése után a britek megtámadták a német gyarmatokat, majd (a központi hatalmak oldalán) hadba lépett az Oszmán Birodalom, 1915-ben (az antant oldalán) Olaszország is, Oroszország 1917-ben dőlt ki. A korlátlan német tengeralattjáró-háborún felbőszült Egyesült Államok 1917-ben avatkozott be (szintén az antant oldalán), s ezzel a háború el is dőlt. Az Európába szállított kétmillió amerikai katonának és a hatalmas mennyiségű hadianyagnak köszönhetően az antant 1918 tavaszán meg tudta állítani az utolsó nagy német támadást, majd ellentámadásba átmenve döntő fölényre tett szert.

1918 őszén a központi hatalmak rákényszerültek a béke aláírására. A szétesőben lévő Monarchia részéről az osztrákok és magyarok november 3-án ezt már külön tették meg. A németek 1918. november 11-én írták alá a fegyverszüneti egyezményt a compiegne-i erdőben, egy félretolt vasúti kocsiban. (A megaláztatásért 1940-ben vettek elégtételt, amikor a győzelmes Wehrmacht ugyanebben a vagonban íratta alá a franciákkal a megadást.)

Az első világháborúban összesen 38 ország vett részt. A gyarmatokkal együtt érintett volt a Föld akkori népességének kétharmada, több mint másfél milliárd ember. A harcokban és a harcok következtében tízmillióan vesztették életüket, annyian, mint korábban egy évezred összes európai háborújában. Nagy számban kerültek bevetésre harci repülőgépek és tengeralattjárók, ekkor vetettek be először harckocsit és vegyi fegyvert.

A háborúban négy birodalom omlott össze: a német, az osztrák-magyar, az orosz és az oszmán. Finnországgal, a balti államokkal, Lengyelországgal, Ausztriával, Magyarországgal, Csehszlovákiával és a későbbi Jugoszláviával kilenc "új" állam jött létre. Győztes nagyhatalomként zárta a háborút Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország, s Japán is megerősítette nagyhatalmi pozícióját Kelet-Ázsiában. A győztesek a Párizs-környéki békeszerződésekben fittyet hánytak a wilsoni igazságosság és önrendelkezés elveire, az általuk diktált "békerend" nem teremtett sem igazságosabb, sem biztonságosabb világrendet.