Könyvritkaságok kerültek kalapács alá

A könyves szakember hozzátette: a jubileumi árverés összességében gyengébb volt a tavalyinál, hiszen a könyvek csaknem tíz százaléka megmaradt, de csaknem négyszázhúsz régiség talált új gazdára. A katalógusba 460 tétel került, melyből 44 várja, hogy jövőre akár újra kalapácsa alá kerülhessen.

Az szervező elárulta, hogy a legnagyobb meglepetés Fekete István regénye, A koppányi aga testamentuma volt. Az 1937-es első kiadás aranyozott vászonkötésben négyezer forintos kikiáltási árat követően negyvenezer forintért kelt el. A legkülönlegesebb darab Reizner János négykötetes műve, a Szeged története volt, amelyet nyolcvanezer forintért kínált eladásra tulajdonosa, és végül a lelkes gyűjtők licitálására kétszázhúszezer forinton kelt el.

A másik hasonlóan népszerű tétel Kós Károly alkotása, az Attila királyról ének 1923-as, aláírt kézzel számozott példánya volt. A nagyon ritka kis bibliofil kötet, a szerző sztánai műhelyében készült három könyv egyike. Ezért a darabért szintén legalább nyolcvanezer forintot akart kapni régi tulajdonosa, aki végül 230 ezer forinttal térhetett haza.

Szegeden egyebek mellett nagyon népszerű a helytörténeti anyag. Bálint Sándor dedikált műve, a Szeged népe a kikiáltási ár hatszorosáért cserélt gazdát, csakúgy, mint a másik, szintén általa szignált írása, A disznótartás és disznótor szegedi hagyományai.

Dobos Tamás elmondta: Szegeden tíz évvel ezelőtt látták meg a lehetőséget az antikváriusok az eladás ilyen formájában. Akkor még Budapesten kívül csak a dél-alföldi településen rendeztek könyvárverést. A napfény városának évente egyszer megszervezett eseménye abból a szempontból is különleges, hogy nincs az országban még egy helyszín, ahol több antikvárium egyszerre kínálná kincseit. Szegeden példaértékű együttműködés alakult ki. Emellett a tételek csaknem hatvan százaléka magánszemélyektől került a katalógusba - tette hozzá a szervező.