A szlovák futballbotrány igazi áldozatai
Magyar drukkereket püföltek gumibottal, és némi üveg hullott a rendőrök sisakjaira. Huszonkét sportembernek kellett negyedórára megszakítania munkáját, és egy stadionnak keletkezett többmilliós kára. A történet igazi vesztesei mégis azok a szlovákiai magy
2008. november 12. szerda 11:59 - Pásztor Balázs
Ami azóta megesett Az ominózus meccs után elég sok dolog történt. Talán az egyetlen, sportághoz is kapcsolódó következmény az, hogy a két csapat (a DAC és a Slovan) mostantól csak zárt kapuknál játszhat egymással, plusz a rendezői hiányosságok miatt a DAC egy hétszázezres, a Slovan pedig szurkolói magatartásáért kicsivel nagyobb bírságot kapott. Ám ezeken kívül bőven voltak következményei a meccsnek, amik talán örök éltre meghatározhatják a két ország viszonyát.
Hazai tüntetések sokasága folyt le és van előkészületben (most például a Jobbik tervez öt helyen útlezárásokat, amire a magyar és a szlovák rendőrég egyaránt készülődik). De volt pár a nagykövetség előtt, égettek zászlót, csinálták a felhajtást - amivel munkát adtak jópár rendőrnek és újságírónak, és gátolták a belvároson áthaladók közlekedését.
A tüntetés kell, hisz a szurkolók csoportja összefonódik szélsőjobboldali elemekkel (pl.: a meccsen is résztvevő Budaházyval). Ők azonban olyanra is képesek voltak, amire a nagypolitikában csak ritkán: egy fontos esemény hatására összefogott a Fradi és az Újpest szurkolócsapata (több más táborral egyetemben) közös, össz-szurkolói tábort alapítva.
Jótékonysági meccs
Dunajska Streda november 25-ére (17 órára) jótékonysági meccset szervez, amely bevételét az előző összecsapáson szerzett szurkolók sérültjeinek ajánlja fel.
A magyar politika is megemberelte magát: Gyurcsány a zászlóégetés és a szlovák rendőri túlkapás elítélése és a bizonyítékok, jelentések kikérése után ötpárti tanácskozást kezdeményezett, amit - nem kis meglepetésre - a Fidesz azonnal elfogadott. Kommunikációjában kiemelte, hogy „már nem elég a nyilatkozatok kiadása, cselekvésre van szükség”. A miniszterelnök Komáromban találkozni fog most szombaton Robert Fico, szlovák kormányfővel is.
Szlovák kirohanásokMintha Szlovákiában elgurult volna a gyógyszer, legalábbis ami a szélsőséges Jan Slotát, és az ő híveit elnyerni igyekvő Robert Ficót illeti. Elgurult, és nincs remény arra, hogy egyhamar megtalálják, vagy hogy egyáltalán meg akarják találni. Slota korábbi botránykeltő és a realitást teljességgel nélkülöző beszólásai eddig is magyar bicskák ezreit nyitották ki a zsebekben, de a tegnapi alakítása már átlépett egy bizonyos - nemzetközi - határt.
Legújabb agymenése szerint ugyanis Magyarország trianoni területeinek visszaszerzését készíti elő, méghozzá záros határidőn belül (aminek annyi az esélye, minthogy Orbán Viktor legyen Amerika követke
ző elnöke). Legalábbis ezt támasztja alá nem egy, előrelátástól és diplomáciától „átitatott” mondata. Összehívatná a Szlovák Biztonsági tanácsot, hogy felkészítse az országot polgárai és határai védelmében. Ezen inkább egy jót lehetne röhögni, ha nem fordult volna az EU-hoz is, miszerint fel kéne nekik lépniük kishazánkkal és az nálunk kialakult fasizmus (és annak támogatásával) szemben. Csak hogy biztosra menjen, Slota az ENSZ biztonsági tanácsának is elkotyogta az ügyet. Az oké, ha két ország hülye (mert azért mi sem vagyunk semmik a Budaházyanikkal), de ebbe nem kéne belekeverni a világ egyik legjelentősebb nemzetközi szervezetét, aminek következtében könnyen negatív visszhangja kelhet mindkét országnak, szerte a világon (bár meg kell jegyezni, hogy a hazai MDF-nek is volt egy ilyen irányú javaslata).
Futballháború
Futballháború néven híresült el ama hadi esemény, amely el Salvador és Honduras között játszódott le 1969-ben. Egy tévesen megítélt szabadrúgás miatt el Salvador katonasága megindult Honduras ellen. A 100 óráig tartó vérengzésben 2000 halott és 9000 sebesült termelődött. Természetesen ez csupán kiváltó ok volt, ugyanis a két ország viszonya már évek óta kifejezetten feszült volt.
De Slota itt nem áll meg, továbbmegy: szerinte meg kéne vizsgálni Erdélyt és a Vajdaságot, hogy nem-e készülnek ott hasonló dolgot. Sőt, a környező országoknak össze kéne fogniuk ez ellen egy nagy, magyarellenes szövetség képében. Álljon már meg a gyászmenet, mielőtt néhány túlzottan értelmiségi hazafi tényleg el nem indul arrafele pár puskával felfegyverkezve, Slota mondatainak hatására.
Dunaszerdahelyi magyarok véleménye Bármi is történt diplomáciai, vagy merev fizikai szinten, a legtöbbet a szlovákiai magyarok szívtak az egészből. Ugyanis a tüntetők a bunyó után hazamentek - vagy épp otthon demonstrálnak -, nem nekik kell kiállniuk a saját otthonukban a fenyegetettség érzését. Bármit is tesz a magyar diplomácia, nem az ő városaiknak magyarul feltüntetett neve lesz a felismerhetetlenségig összefirkálva, vagy kerül fel a házaik falára a „halál a magyarokra” felirat. Nem nekik kell közvetlen kiállniuk. Ők a "munkájuk" végeztével békésen hazamehetnek.
Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) korábbi elnöke is felszólalt az ügyben: „Biztos, hogy ártalmas volt (ez a reagálás), nem is beszélve arról, hogy ennek a szlovák parlamentben is voltak következményei". A politikus szerint nagyon gyorsan csökkenteni kellene a feszültséget a szlovákok és a magyarok között Szlovákiában. „Ehhez egyebek mellett mindkét oldalon meg kell gátolni a radikálisok működését” - tette hozzá.
De nem csak a politikusoknak van az a megfogalmazott véleménye, hogy a magyar drukkerek jóval többet ártottak a magyarságnak, mint amennyit használtak. Íme két levélrészlet, amit dunaszerdahelyi magyar lakosok küldtek hazánkba, véleményük reprezentálása céljából.
"
Szlovákiai magyar vagyok, és mindig is büszke voltam arra, hogy magyar vagyok. Sajnos ez már a múlté. Ezek után nem szeretnék magyar lenni. Idejönnek, megkeverik a szart és hazamennek, de még ott sem nyugszanak, mert lovat adnak azon szlovák politikusok alá, akik ló nélkül is nyeregben vannak, akkor köszönöm, nem. Van Magyarországon elég ünnep amit el lehet rontani, ahhoz nem kel idejönni. Mi másképp szoktunk ünnepelni."
"
Huligánokat nem kell védeni. Nekem ne mondja senki, hogy Magyarországon valakinek is számít, hogy hogyan játszik a dunaszerdahelyi csapat, de ha bulit lehet belőle csinálni, akkor arra rögtön akadnak úgynevezett "sportrajongók". Miért kell az ilyen piszlicsáré ügyekből politikai konfliktust gyártani? (...) Körbe kéne nézni, hogy kinek jön jól, ha egymás ellen uszítják a szlovákokat és a magyarokat, mert nekünk biztosan nem. (...) Néha jobb lenne, ha nem szeretnétek bennünket annyira, nincs nekünk szükségünk arra, hogy mindenféle szedett-vedett banda, aki otthon is csak a balhét csinálja, megvédjen bennünket."