A kutatás során ezer, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztek meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot. A felmérésből kiderült, hogy egyre drasztikusabb méreteket ölt a túlsúllyal küzdők aránya Magyarországon.

Az elhízás mértékének objektív, nemzetközileg elfogadott mutatójául a BMI (testtömegindex) szolgál, amely a kilogrammban kifejezett tömeg és a méterben megadott testmagasság (négyzetének) hányadosa. Ez az arányszám a megkérdezetteknek mindössze 40 százalékánál felelt meg a normál határértéknek, illetve alatta maradt (alultápláltság) 7 százalék esetében. Nagyobb részük (53 százalék) túlsúllyal küzd: 37 százalékos a kisebb-nagyobb mértékű súlyfelesleggel bírók aránya (BMI eredményük 25,1 és 30 közötti), míg 16 százalékuk jelentősen elhízott - tudatta a webbeteg.hu.

A nem szerinti eloszlást tekintve a férfiak között valamivel több a súlyproblémákkal küzdő (59 százalék), mint a nőknél, utóbbiaknak mintegy 47 százaléka nem felel meg a standard BMI-értéknek.

A demográfiai adatok viszonylatában jól látszik, hogy az életkor emelkedésével párhuzamosan nő a túlsúlyosok aránya. Gyakorlatilag a 45 év feletti korosztályba tartozóknak mintegy 65-70 százaléka elhízott.

Krónikus betegek körében is jelentősen több a pluszkilókkal küzdők száma. Ezek közül is a magas vérnyomásban és egyéb kardiológiai problémákban szenvedők körében a legmagasabb a normál érték felettiek aránya, s ezek a betegek jellemzően idősek. Hozzá kell tenni, hasonlóan nagy az érintettség a mozgásszervi megbetegedéssel vagy cukorbetegséggel küzdők esetében is.

A kutatás kitért a testtömegindex és az egészséges táplálkozás kapcsolatának vizsgálatára is. A tapasztalatok szerint a túlsúlyos emberek öt százaléka egyáltalán nem figyel a táplálkozására. A súlyfelesleggel rendelkezőknek majdnem fele (48 százalék) úgy ítéli meg, hogy inkább egészségesen táplálkozik, és csupán 16 százalékuk fordít maximális figyelmet az előírásszerű étkezésre.

A helytelen étrend azonban csak az egyik ok. A mozgásszegény életmód, a rizikófaktorok ismeretének és az egészségtudatosságnak a hiánya, a túlfogyasztás társadalmi nyomása legalább ennyire felelőssé tehető az elhízás kialakulásáért - mutatott rá a kutatás.