Történelmi volt a legutóbbi amerikai elnökválasztás – nem is egy szempontból. Akármelyik jelölt nyerte volna meg, történelmet ír: Barack Obama az első afroamerikai elnök, Sarah Palin az első női alelnök posztját nyerhette volna el a krónikákban.

Az első nőre a Fehér Ház szűken vett környékén még várni kell egy keveset, bár ezt Palin kritikusai kifejezetten örvendetes fordulatnak tartják – stílusával és intellektusával sajnálatos módon kevesebb szimpatizánst tudott meggyőzni, mint kiállásával (inkább nem fordítjuk le, mit is jelent a MILF betűszó, ami feltűnésekor elárasztotta a sajtót, kimondottan szexista fogalom).

Voltak persze Obama diadalmenetében Palin kontraproduktivitásától függetlenül is hatásos elemek:, néhányan már odáig merészkedtek elméleteikkel (köztük Al Gore, a Bush elllen anno elvérző demokrata elnökjelölt, aki azóta a zöld gondolkodás apostolaként még filmet is csinált), hogy Obama az internetnek és a sokat emlegetett webkettes őrületnek köszönheti sikerét – ő az, aki először használta igazán professzionálisan az internetes lehetőségeket – legalábbis, amióta az intrernetpenetráció akkora, hogy valóban befolyásolhatja a világ eseményeit, ami a világhálón megjelenik.

És persze az amúgy sokaknak szimpatikus jelölt támogatói is kiemelendőek: a sztárvilág kiemelkedő szereplői foglaltak mellette és McCain ellenében állást (még az amúgy jellemzőbben apolitikusnak tartott Paris Hilton egykori örökösnő és mindenkori bulvárbotrány-bajnok is cikizte egy sort az egykori vietnami fogoly McCaint, és ő jött ki jól a dologból – a republikánus jelölt kezdte ugyanis az egészet). A legismertebb nevekről már olvashattak egy korábbi írásunkban. Míg a kiemelkedően népszerűtlen Bush-adminisztráció potenciális folytatójának látott McCaint jószerivel csak Chuck Norris támogatta (aki az internetes feljegyzések szerint mindenkinél hatalmasabb, bár a poénok felolvasása már láthatóan kihívásokat tud neki jelenteni), Barack Obama mellett a reklámiparilag is zseniálisnak tekintendő rajongó, a YouTube-on kampányoló Amber Lee Ettinger, Obama Girl (civilben – mit ad Isten – fürdőruhamodell) állt ki.



Sajnos Ambernek fizettek a rajongásért, de még így is remek kampányhúzásnak tűnik. Javasoljuk férfiolvasóinknak, nézzék meg még egyszer alaposan, és válasszanak: ő vagy Sarah Palin? (A szexizmus vádját határozottan visszautasítjuk, a kép kizárólag az amerikai kampánystratégia illusztrálásaként szerepel cikkünkben).



Az, hogy Amerikában ekkora érdeklődés övezte a kampányt, nem különösebben meglepő: ott valahogy más módon kezelik ezeket a témákat, mint felénk. A politikai szimpátia nem titok – és a választások idejét kivéve nem is téma. Na jó, Arnold Schwarzenegger preferenciái most is ismertek: ő azonban átlépett a sztárok világából a politikusokéba (bizonyos Ronald Reagan is csinált hasonlót, bár az ő pályáját az osztrákok büszkesége nagy valószínűséggel nem tudja befutni – az Amerikai Egyesült Államok elnökével szemben még mindig törvényes elvárás, hogy amerikai születésű legyen).

Elnézve ezt az őrületet, feltettük magunknak a kérdést: vajon a hazai sztárok mennyire figyeltek arra, mi történik az óceán túlpartján? Érdekes lehet nekünk, ki Amerika új elnöke – és ha igen, vajon miért: emberi szimpátia alapján, politikai rokonszenv okán, sima kíváncsiságból? Másik érdekes szempont: ismert embereink szerint mit lehet várni az eredményektől – idehaza? Megkérdeztünk néhány hazai művészt, akik (szerintünk) valamilyen módon kötődnek a kontinensnyi államhoz.

Szabó Győző

A Valami Amerika sztárja, aki a Tarka Magyar nevű mozgalom tagjaként maga is a szabad gondolkodás híve, történelmi jelentőségűnek tartja Barack Obama győzelmét. Ezzel a választási győzelemmel talán Martin Luther King legendás álma vált végre valóra – mondta. Különösen fontosnak tartja, hogy a színesbőrű elnök olyan államokban is nyerni tudott, ahol korábban erre esély sem lehetett volna. Ugyanakkor tart attól is, hogy az eredményt sokan nem tudják majd elfogadni, és ez veszélyes lehet az elnökre is. Abban azonban bízik, hogy Obama ennek megfelelő védelmet is kap.

Csuja Imre

Az Üvegtigris macsója, egyúttal a legamerikaibb férfi, Al Bundy magyar hangja nem követte különösebb figyelemmel a választásokat – neki nem a politikával kell foglalkoznia, más a dolga – mondta. Azt azért mégis pozitívnak tartja, hogy a számára szimpatikus embernek tűnő Barack Obama nyert, a jövőt illetően pedig optimista.



Orbán József



Az amerikai countryzene legihletettebb magyar tolmácsolója természetesen figyelemmel kísérte az amerikai eseményeket, és történelmi fordulatként értékeli Obama győzelmét. Szerinte ez bizonyítja azt, hogy a rabszolgaság kora a fejekben is véget ért. Ez persze még nem jelenti automatikusan azt, hogy a milliomosok medencéit mostantól nem afroamerikaiak fogják tisztítani, de szerinte mindenképp nagy fordulat következett most be – nem csak Amerika, hanem az egész világ számára is.

Csepregi Éva

A Neoton Família énekesnője is figyelemmel kísérte a választásokat – jelentőségüket nem is vitatja, hisz a jelöltek nevétől volt hangos a világ minden szeglete. Az eredményt ő is fontosnak tartja: mindenképpen érdekes és fontos pillanat szerinte, amikor megválasztják az Egyesült Államok első színesbőrű elnökét.

Ugyanakkor úgy véli: a világ egészére várhatóan nem lesz hatással az elnök személye: Amerika változatlanul vigyázni fog világhatalmi pozícióira, de talán az idegen országokkal jobb kapcsolatokat ápol majd – mondta az énekesnő.