Vitairattal készül az SZDSZ
A Válságból lehetőség című liberális vitairatot viszi az SZDSZ a csütörtöki gazdasági csúcsra - mondta Fodor Gábor pártelnök, Kóka János frakcióvezetővel közösen tartott szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.
2008. november 12. szerda 13:13 - Hírextra
A szabad demokraták elnöke közölte: csomagjuk öt alapvető javaslatot tartalmaz a kialakult helyzet kezelésére.
Elsőként a válságkezelés azonnali lépéseinek szükségességét emelte ki, mert meglátásuk szerint ebben a helyzetben nem lehet késlekedni. Közölte, hogy szükség van egy konjunktúracsomagra is, amelynek középpontjában az euró bevezetése áll. Harmadik pontként az adócsomagot említette, mert nem tartják fenntarthatónak azt a helyzetet, hogy kevesen fizessenek sok adót. Mint mondta, beszélni kell a felelősség és az átláthatóság kérdéséről is: az állampolgároknak tudniuk kell, mire költik el az adóforintjaikat. Utolsóként említette az állami és önkormányzati reformot, vagyis az állam jelenleginél olcsóbb működését.
Fodor Gábor emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ már hónapokkal ezelőtt felhívta a figyelmet a problémákra. Példaként említette, hogy azért kezdeményeztek párbeszédet, mert úgy vélték, hogy a krízist csak a politikai erők összefogásával lehet megoldani. Emlékeztetett a válságkezelő kormány gondolatára és a költségvetési plafonra vonatkozó törvényjavaslatukra.
A pártelnök leszögezte: ma már jól látszik, hogy Magyarország válságban van, és elengedhetetlen néhány fontos lépés megtétele.
Kóka János az SZDSZ csütörtökre tervezett javaslatainak részleteit ismertetve azt mondta, hogy gazdasági vezetőkkel, volt pénzügyminiszterekkel, volt jegybankelnökökkel és nemzetközi kutatóintézetekkel együtt a szabad demokraták azt gondolják, hogy Magyarországon a lehető legkorábbi időpontban, 2012. január 1-jén be kell vezetni az eurót amiatt, hogy a magyar gazdaságból kiiktassanak egy jelentős kockázati elemet. Ehhez viszont a jövő év végéig el kell jutni oda, hogy beléphessünk az euró előszobájába, az ERM2 árfolyamrendszerbe. Kóka János szerint a költségvetésnek, a gazdaság- és a kamatpolitikának ezt a célt kell szolgálnia.
Az állam feladatairól azt mondta, hogy 2006-2007-ben, a Draskovics Tibor által vezetett Államreform Bizottság átfésülte a magyar állam közfeladatait. Az általuk talált 9.045 közfeladat között vannak hasznosak, de "van nagyon sok haszontalan, sőt van köztük néhány felháborító is" - mondta a frakcióvezető.
Emlékeztetett arra, hogy a munkát elvégző tanácsadói csoport javaslatokat tett rá, hogy ezekből a feladatokból mit lehet elhagyni vagy átszervezni. Megállapításuk szerint a szükségtelen feladatok elhagyásából és a szükségesek átszervezéséből évente 150-200 milliárd forintot lehetne megspórolni, ami több mint a közszféra teljes 13. havi bére, mégsem történt semmi az ügyben.
Példákat sorolva azt mondta, hogy több száz országos és területi szakhatóság működik, a közigazgatásban használják az illetékbélyegeket és a csekkeket, öt meteorológia szakszolgálat dolgozik, a Magyar Tudományos Akadémia, az állami, a felsőoktatási és a magán-kutatóhelyek finanszírozása négy különböző csatornán működik. Kitért arra, hogy külön szervezetet alkalmaznak az állami vezetők és a köztisztviselők üdültetésére.
Kóka János közölte: nincs olyan tétel a költségvetésben, ahonnan a 300-400 milliárd forintot egyösszegben le lehetne venni, de az említett 9.045 apró tételből igen.
A frakcióvezető közölte: az SZDSZ csütörtökön kezdeményezi a fordított felelősség elvének bevezetését. A javaslat arról szól, hogy ha egy állampolgár bármely hivatal felé kérdéssel fordul és a hivatal a megadott határidőn belül nem válaszol, akkor a kérelmet elfogadottnak kell tekinteni. Hozzátette: természetesen kell néhány kivételt tenni, mert például nukleáris létesítmények engedélyezése nem múlhat egy hivatalnok késlekedésén.
A hitelpiacok kiszáradása kapcsán megemlítette, hogy a kisvállalkozások sokszor banki hitelt vesznek fel, aminek lejárta után a bankok nem finanszírozzák őket tovább. Ezért az SZDSZ szerint azonnal meg kell nyitni egy legalább 100 milliárd forintos azonnali hitelkeretet, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank európai pénzintézetekkel közösen finanszírozna, és a hitel kamata nem lenne lényegesen magasabb, mint az IMF-től felvett hitelé.
Forrás: MTI