A három kínai császár kiállítása

Havadtőy Sámuel elmondása szerint egy két éve, Nagy-Britanniában látott, hasonló című művészettörténeti kiállítás adta az ötletet a három, Csing-dinasztiabeli uralkodóról szóló sorozat elkészítéséhez.

"A kiállítás katalógusában olvastam, hogy Kínában, amikor egy trónkövetelő megdöntötte az addig uralkodó dinasztiát, ugyan kivégeztette a régi császárt, de utána rituálisan örökbe fogadta az előző uralkodóház őseit. Ezzel vált legitimmé az új császár, és így került a tulajdonába minden állami vagyon. Ezért nem rabolták ki a városokat, hanem mint sajátjukat védték azokat" - beszélt a festő a távol-keleti civilizáció saját múltjához való viszonyáról.

Mint hozzátette, az a három uralkodó, akikről portrét készített - Kang-hszi, Jung-cseng és Csien-lung -, különleges emberek voltak: nemcsak hadvezérek, de költők, írók, festők is egy személyben. Egyikük, mikor birtokba vette a Tiltott várost, külön szobát építtetett egy XIII. századi festő általa fellelt négy festményének, melynek a "Végre, együtt mind a négy kép" nevet adta - említette példaként Havadtőy Sámuel.

A képzőművészt elmondása szerint elgondolkodtatta a múlt ilyen féltő tisztelete, de az az élénk vita is, amely a kiállítással egy időben az angol közéletben folyt, és arról szólt, hogy nem kellene-e lebontani az ország politikailag inkorrektnek ítélt szobrait és emlékműveit.

"Én a Daily Telegraph egy cikkével értettem egyet" - emlékezett Havadtőy Sámuel: "ha minden problémás alkotást eltávolítanának, kiürülnének a közterek. Az angolok rájöttek, hogy szembe kell nézniük saját történelmükkel".

Mint a művész felhívta a figyelmet, Magyarországon állandóan változnak az utcanevek, és komoly viták folynak emlékművekről, sokszor a családok otthon sem beszélnek a saját múltjukról, akár egy generációra visszamenőleg sem. "Arra gondoltam, hogy milyen érdekes mind a kínai, mind az angol hozzáállás, és nem lenne-e jobb nekünk, ha el tudnánk fogadni, hogy a mi kultúránk is számos történelmi vihar ötvözete" - fogalmazott Havadtőy Sámuel.

A festő hangsúlyozta: "a legfontosabb dolog a mi társadalmunkban talán az lenne, hogy megtanuljunk kérdezni, és utána meghallgatni a választ".

A kiállítás másik, kínai vázákról szóló sorozatát Havadtőy Sámuel elmondása szerint személyes emlékek ihlették: "ezek a vázák az én életem szempontjából jelképesek. Mikor fiatalon elkezdtem dolgozni egy New York-i galériában, találtam néhány kínai vázácskát, ezeket összegyűjtöttem, és mikor legközelebb egy kirakatot rendeztem be, kitettem őket" - emlékezett.

Mint hozzátette, egy nap belépett a galériába egy műgyűjtő, és elmondta, hogy ezek milyen fontos, ritka Kang-hszi vázák, amelyeket meg szeretne vásárolni. "Én először nem akartam megválni tőlük, de egyre magasabb árat ígért, így végül eladtam a vázákat, és az árukból tudtam megvenni az első New York-i házamat. A vázákhoz kötődik tehát életem nagy fordulópontja, az én gazdasági fellendülésem" - árulta el a művész.

Havadtőy Sámuel több mint harminc képet felvonultató kiállítása december 9-ig tekinthető meg a B55 Galériában.