Börtönt a cigányokra támadóknak!
Szabadságveszés kiszabását kérte az ügyész perbeszédében a Pécsi Városi Bíróságtól csütörtökön arra az öt fiatalra, aki a vád szerint származása miatt támadott meg két roma nőt, egy asszonyt és a lányát januárban Szigetváron.
2008. november 13. csütörtök 15:58 - Hírextra
Az ügyész úgy vélte: a vádlottak a közvetlen és közvetett bizonyítékok alapján elkövették a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűntettét, amelyért a tett elkövetésekor még fiatalkorú elsőrendű vádlottnál fogház-, a többieknél börtönbüntetés alkalmazása indokolt.
A vádirat szerint az egymással részben baráti, részben ismerősi viszonyban álló, külsejüket tekintve skinhead-benyomást keltő, ma 18 és 23 év közötti barcsi fiatalok többször italoztak együtt egy vendéglátóhelyen. Ennek során kiderült, "nem szeretik a romákat". Egyikük azt mondta, "ha a cigányok verhetnek magyarokat, akkor a magyarok is verhetnek cigányokat". Így vetődött fel, hogy "meg kellene verni valakit a romák közül".
A vádlottak idén január 22-én, italozás után azzal a céllal szálltak fel a Barcsról Pécsre tartó vonatra, hogy a baranyai megyeszékhelyen romákat bántalmaznak. Mivel jegyet nem váltottak, és ezért a kalauz Szigetvárnál leszállította őket, úgy döntöttek: hazautaznak, de előbb vernek.
Fejüket és arcukat kapucnival, sállal, sísapkával takarták el, és amikor a roma asszony és a lánya a Mozi parkon keresztül hazafelé tartott, rájuk támadtak. Egyikük előzetes szóváltás nélkül bokszerrel megütötte a nőt, aki ettől földre került. A bántalmazásba a többiek is bekapcsolódtak, áldozatukat többször megütötték és megrúgták, melyektől nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A lány eközben elrohant segítségért, az egyik vádlott lánccal a kezében utána futott, de nem érte utol.
A gyanúsítottakat a rendőrség elfogta és eljárást indított ellenük. Bár a július eleje óta szabadlábon védekező fiatalok korábban beismerték tettüket, bírósági meghallgatásukkor azt mondták: nem tudtak arról, hogy a megvert asszony roma, ez később derült ki számukra.
A vádlottak a történtekre - vallomásuk szerint - csak részben emlékeztek, és eltérően ítélték meg saját cselekedetük súlyát. Volt, aki kizárta, hogy ütött volna, más elismerte, hogy rúgott, de az éppen csak elérte az áldozatot, egyikük pedig azt vallotta, akkor ért az asszonyhoz, amikor már a földön feküdt, és megbotlott benne.
Az ügyész a csütörtöki tárgyalási napon azt mondta: közvetlen bizonyíték a bűncselekmény motívumára a három vádlott rendőrségen tett beismerő - azóta visszavont - vallomása. Ebben a bántalmazás okaként a sértettek származását jelölték meg, egyikük azt is megjegyezte, hogy ő a hungarista mozgalom tagja. Közvetett bizonyítékként értékelhető a külső megjelenésük és a tett elkövetésének módja: a kopaszra nyírt fej, a terepszínű nadrág, a kifordított bomberdzseki, az acélbetétes bakancs, egyikük horogkeresztet ábrázoló és cigányellenes tetoválásai, valamint az a körülmény is, hogy arcukat sállal és sapkával takarták el, a bántalmazáshoz pedig olyan területet kerestek, amerre gyakran közlekednek romák.
Az ügyész megjegyezte: a bűncselekmény még e motívum nélkül is kiemelt súlyú, hiszen öt életerős fiatal férfi támadott meg két, védekezni képtelen nőt, az orvos szakértő véleménye szerint pedig a megvert asszony csak a szerencsének köszönheti, hogy könnyű és nem súlyos sérüléseket szenvedett.
A vádlottak védői eljárási szabálytalanságokra hivatkozva indítványozták, hogy a bíróság ne vegye figyelembe a korábbi beismerő vallomásokat.
Az elsőrendű vádlott képviselője vitatta, hogy védence képes volna olyan összefüggően beszélni, ahogy a rendőrségen felvett vallomásából kitűnik, azt pedig kétségbe vonta, hogy a fiatalember tudná, mit jelent a hungarista kifejezés.
Az ügyvédek a minősítés megváltoztatását és azt kérték a büntető tanácstól, hogy a vádlottakat legfeljebb csoportos garázdaságért, valamint könnyű testi sértésért marasztalja el, az esetleges szabadságvesztés időtartamát pedig próbaidőre függessze fel.
Indoklásuk szerint az elkövetőknek nem volt helyismeretük Szigetváron, így nem tudhatták, hogy a tett színhelyén gyakran fordulnak meg romák. Pusztán az általuk viselt öltözék nem utal cigányellenes beállítottságra, a sál, a sapka és kapucni viselése pedig teljesen megszokott a téli hónapokban - mondták. Az áldozatok ruhájából és beszédéből nem lehetett következtetni a származásukra, és mivel sötét volt, bőrszínük sem volt egyértelműen megállapítható - indokolták kérésüket a védők.
Az első fokon eljáró Pécsi Városi Bíróság november 27-én hirdet ítéletet az ügyben.
Forrás: MTI