VIII. Henrik idősebb lánya apja első, Aragóniai Katalinnal kötött házasságából született 1516. február 18-án. Henrik megszállottan vágyott fiú utódra, ezért eltaszította hat évvel idősebb nejét, s mivel a pápa nem volt hajlandó felbontani házasságát, ezt ő maga tette meg (egyben szakított Rómával).

1533-ban elvette Boleyn Annát, de az is leánygyermekkel, a későbbi I. Erzsébettel okozott neki csalódást. Három év után Annára is ráunt, hajmeresztő vádakkal lefogatta és kivégeztette, amikor pedig harmadik felesége, Jane Seymour megszülte a várva várt fiút, mindkét lányát fattyúnak nyilvánította és kizárta az örökösödésből.

"Lady Maryt" már Erzsébet születésekor húga udvarhölgyévé fokozták le, s még anyja temetésére sem engedték el. A magányos, életveszélyben lévő lány végül aláírta a saját törvénytelen származásáról szóló okiratot, de katolikus hitét nem volt hajlandó megtagadni. Ezután apja kicsit megenyhült iránta, sőt élete végén mindkét lányát ismét örökösének tette meg.

Henriket 1547-ben követte a trónon a kilencéves VI. Edward, akit hat év múlva elvitt a tüdőbaj. Halála előtt Edward - mindkét nővérét mellőzve - Lady Jane Greyt nevezte meg utódaként, ám a szerencsétlen lányt kilenc napi uralkodás után letették a trónról, később kivégezték, a korona pedig 1553. október 1-jén Mária fejére került.

A 37 éves új királynő saját hitének terjesztését tartotta legfontosabb feladatának: azonnal visszavonta elődei rendelkezéseit és ismét a katolicizmust tette meg államvallásnak. Hatalmas lendülettel látott a férjkeresésnek is, hogy halála után a trón ne protestáns húgára, hanem saját gyermekére szálljon.

Végül V. Károly német-római császár fiánál, II. Fülöp spanyol királynál állapodott meg, a házasságkötésre két nappal első személyes találkozásuk után, 1554 nyarán került sor. A férjjel együtt spanyol inkvizítorok is érkeztek, akik hozzáláttak az eretnekség kigyomlálásához. A kirobbant lázongásokat leverték, Erzsébetet is házi őrizetbe helyezték.

A síri csendbe borult Angliát máglyák tüze világította be, közel 300 embert égettek meg eretnekség címén, köztük a canterburyi érseket és számos főnemest, ekkor kapta a királynő a Véres - Bloody - melléknevet. Mária külpolitikája is kudarcot vallott, ő vesztette el Calais városát, az utolsó franciaországi angol birtokot.

Nem sokkal a nász elhálása után bejelentették az örömhírt, hogy Mária várandós. Idővel kiderült, hogy a királynő csak lelki alapon, a gyermek utáni vágyában produkálta a terhességi tüneteket. Ugyanez ismétlődött meg 42 éves korában, 1558 elején, de ekkor magzat helyett ciszta nőtt a hasában.

Az ál-terhesség elmúltával egyre rosszabbul lett, haldoklása közben Erzsébetet nevezte meg utódául, remélve, hogy húga áttér majd a katolikus hitre. Anglia utolsó jelentős katolikus uralkodója 1558. november 17-én halt meg, a trónon a protestánsnak megmaradt I. Erzsébet, az angol világhatalmi állás megalapozója követte. (A Bloody Mary elnevezésű, vodkából, paradicsomból kevert népszerű fűszeres koktélnak nincs köze a királynőhöz, ihletője vélhetőleg Mary Pickford filmsztár volt.)