135 éve Budapest

Az 1990 óta díszpolgári címmel kitüntetett 52 személy listája 16-tal bővül. Az ünnepi közgyűlésen átadták a Pro Urbe Budapest díjakat, a Budapestért-díjakat, a Főváros Szolgálatáért-díjakat, a Főváros Közbiztonságáért-díjakat és a Főváros Emlékzászlaját is.

Díszpolgári címet kapott Heller Ágnes filozófus, Juhász Ferenc költő, Márk Gergely rózsanemesítő, Szelényi Iván szociológus, Zwack Péter üzletember, nyolc háromszoros vízilabdázó olimpiai bajnok, és Kemény Dénes, a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya is. A sportolók közül hatan - Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás és Szécsi Zoltán - a legutóbbi három egymást követő olimpián, Gyarmati Dezső és Kárpáti György pedig korábban nyert három olimpiai aranyérmet. Kárpáti György - akivel kapcsolatban a közgyűlési döntés után sajtóhírek jelentek meg arról, hogy 1990 előtt az állambiztonsági szolgálat munkáját segítette - előzetesen jelezte, hogy Demszky Gábortól nem veszi át ezt az elismerést, így nevét fel sem olvasták. Hozzátartozója vette át Marton László szobrászművész díszpolgári elismerését, mivel a közgyűlési döntést követően elhunyt.

Pro Urbe Budapestért díjat kapott Fehér László festőművész, Fenyő Miklós zeneszerző, előadóművész, Iványi Gábor lelkész, Koncz Zsuzsa előadóművész, Papp László kórházi főigazgató, Paskai László bíboros.

Budapestért-díjban 26-an, köztük a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium Gyermekek Háza, Bob Dent újságíró, Csapó Gábor olimpiai bajnok vízilabdázó, Kovács András főorvos, Mundruczó Kornél filmrendező és Romsics Ignác történész részesült.

Demszky Gábor ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy az 1873-as városegyesítés időszakában megvalósult széles körű nemzeti összefogásnak és a mindenkori kormányoknak a fővárosi fejlesztéseket segítő politikájának eredményeként a századfordulóra felvirágzott Budapest. Hozzátette, hogy ezek az alapok segítették a városvezetést 1990 után is. Az elmúlt 18 év nehézségei kapcsán a főpolgármester kitért arra, hogy az államszocializmus által ránk hagyott csődtömeg és a felszámolását kísérő gazdasági válság után, a 90-es évek közepén, az országhoz hasonlóan, Budapest is pénzügyi válságot, napjainkban pedig világgazdasági válságot él át. Budapest azonban a nehéz időkben is talpon maradt, s így lesz ez most is. Garancia erre gazdasági potenciálja, ami egyúttal az ország fejlődésének a legfontosabb biztosítéka is - tette hozzá.

A főpolgármester elmondta, hogy az ország 2009-es költségvetési tervezete alapján prognosztizálható, hogy jövőre még nehezebb lesz az önkormányzatok, köztük a főváros helyzete. Budapest többet vállal a közterhekből, de az államtól is bölcs önmérsékletet vár, nem kerülhet ugyanis olyan helyzetbe, hogy ne legyen ereje maga után húzni az ország vonatát - szögezte le.

Demszky Gábor, utalva arra, hogy félidejénél tart a jelenlegi önkormányzati ciklus, kijelentette "büszkén jelenthetem a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy a megszorítások ellenére a budapesti cégek és polgárok erejéből a város az eddigieknél is dinamikusabban fejlődik. Jól haladnak a fővárosi önkormányzat beruházásai is, amelyekből jelenleg az emberek jobbára csak a kellemetlenségeket, a közlekedési nehézséget, a port, a zajt érzékelik. Befejeződött a 2-es metró korszerűsítése, utak tucatját újították fel, elkészült az M0-ás körgyűrű újabb szakasza és a Megyeri híd is. E beruházások bizonyítják, hogy az átmeneti kellemetlenség megtérül a budapestiek számára.

A főpolgármester szerint a fejlesztés iramának meglódulása, a városvezetés évtizedes szolid pénzügypolitikája mellett, az EU-támogatásoknak köszönhető. Mint mondta, épül a 4-es metró minden állomása és alagútja, fél éven belül pedig befejeződik a Szabadság híd felújítása. Jövőre nagy próbatétel lesz a város számára a Margit híd rekonstrukciójának megkezdése, ami sok más beruházáshoz hasonlóan felerészben EU-támogatással valósulhat meg.

Demszky Gábor szólt arról is, hogy a jelenlegi önkormányzati rendszernek sok a hibája, s kiemelte közülük a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok viszonyrendszerét. Rámutatott, hogy a nehezebb időszakban még nagyobb szükség van az együttműködésre, az egységre a Fővárosi Önkormányzat és a 23 önálló, városi jogú kerület között. A főpolgármester úgy vélte, hogy ma a város vezetőinek is úgy kell dolgozniuk, mint a városegyesítés idején, amikor "ritka egyetértéssel, kölcsönös bizalommal megvetették Budapest fejlődésének hatalmas fundamentumát".