Előzmények

A rekonstrukciós terv kidolgozásának jogát Kis János nyerte meg még a 2004-ben, azóta ezek a tervek több alkalommal változtak, mivel a várban igen szigorú építési szabályok hatályosak. Zoboki Gábor – a végső terv egyik társkidolgozója-többször is kifejtette, hogy a jelenleg „túlszabályozottság” jellemzi a területet építészeti szempontból, legutóbb azért kellett változtatni az elképzeléseken, mert az új épület magassága néhány méterrel magasabb lett volna, mint az engedélyezett magasság. 

Közel egy éve jelentek meg a legújabb hírek a felújításról. Akkor határozott a kormány, hogy 10 milliárd forintnyi uniós forrású támogatásban részesíti a tervet, amelyet 10 százalékos saját erővel, azaz egymilliárd forintnyi állami tőkével toldott meg. Az Európai Uniós támogatások egy része úgy hívható le, hogy nem kell a pályázati procedúrát teljesen végigvinni, hanem az adott régiós fejlesztési hivatal vagy egy minisztérium javaslatára bekerül a végrehajtandó projektek közé.



Ez történt a budai Vár esetében is: az Oktatási Minisztérium (és sokak szerint Kóka János és Magyar Bálint) indítványára a Várnegyed felújítása ún. kiemelt projektté vált. A 11 milliárdos támogatás mellé, közel még egyszer ennyi magántőkét kell bevonni, a pályázatról a végső döntést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hozza meg.

Változtatási tilalom

A fordulatot a héten kiadott közlemény hozta, amelyben a felújítási program költségeinek csaknem felét kitevő, egykori Honvéd Főparancsnokság és Hadügyminisztérium romjaira a Budavári Önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el. Az I. kerületi önkormányzat közleményében azzal indokolták a döntést, hogy a tervkészítés „ötletszerűen, kapkodva, folyamatos rögtönzések mentén zajlik”, továbbá a terveket a heti egyeztetéseken csak bemutatták a meghívottaknak, de ténylegesen soha nem bocsátották az önkormányzat rendelkezésére.

Szőke Balázs, a Budavári Kht. elnöke - mint a projekt egyik irányítója- kérdésünkre elmondta, hogy az önkormányzat határozata ellen kifogást emeltek a közigazgatási hivatalnál. Kifejtette, hogy a változtatási tilalomról szóló rendelet azért lehet különösen káros, mert a pályázatnak a másik felét kitevő egyéb beruházások (parkok, terek felújítása) szintén veszélybe kerül, hiszen a terveket együtt lehet csak elfogadni. Elmondása szerint az előkészületek költségei több száz millió forintra tehetőek, és a beruházás a turizmus fejlesztését célozza meg. (Uniós forrás műemlékvédelem címen nem igényelhető.)

Budai Bernadett kormányszóvivő csütörtökön az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy az I. kerületi önkormányzat által a Budavári Honvéd Főparancsnokság épületére elrendelt változtatási tilalom végképp ellehetetleníti a Budavári Palota kulturális-turisztikai fejlesztése elnevezésű kiemelt projekt megvalósítását, és veszélybe sodorja az uniós támogatást is.

Az építkezéseknek az uniós támogatás feltételeként 2010-ig kell befejeződniük, ehhez pedig az szükséges, hogy még az idén elkezdődjenek a munkák. A kormányszóvivő szavaira reagálva a Budavári Önkormányzat közleményben cáfolták a 2010-es dátumot, állításuk szerint 2013-ig kell végezni a beruházással, továbbá azt is sérelmezték, hogy nem alakult ki társadalmi vita a terület rendezéséről.

Keszthelyi ügy

Az esethez igen hasonló egy 2000-ben lezajlott keszthelyi történet, amikor elvi építési engedély iránti kérelmet nyújtottak be hét keszthelyi ingatlanra a jegyzőhöz, aki ezt arra hivatkozva tagadta meg, hogy érvényben van egy változtatási tilalomról szóló rendelet ezekre az épületekre. A rendelet azonban a kérelem hatására jött létre, így az Alkotmánybíróság végül megsemmisítette azt, arra hivatkozva, hogy jogszabály nem szabályozhat hatálybalépése előtti jogviszonyokat.

A Várnegyed funkciója

Statisztikák szerint tíz külföldi turista közül kilenc ellátogat ide, igaz ez többnyire egy három órás városnézés keretében történik, ahol a Citadella és a Hősök tere megtekintése után, 50 percet kapnak a turisták a Vár felfedezésére. Az összesen 18 ezer négyzetméternyi terület szerepel a világ száz, legveszélyeztetettebb műemlékének listáján.

Turisztikai jelentősége Magyarország számára kiemelkedően fontos, ennek ellenére a múzeumokat leszámítva igen kevés a programlehetőség, az épületek parkok igen leromlott állapotban vannak. Az Önkormányzati Minisztérium sajtó és kommunikációs főosztályán elmondták, hogy mintegy egymilliárd forint értékben támogatják a kulturális rendezvényeket Magyarországon, ezekből három található a Várban: a Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál, a Mesterségek Ünnepe, valamint a Táncestek a Karmelita udvarban. Ez pontosan 28 napot jelent a 365-ből.