Méhek őrizte fényképezőgép

Nagy Imre múzeumigazgató az MTI-nek az átadást követően elmondta: a gépet birtokló Börcsök Sándor családja eredetileg a szegedi Móra Ferenc Múzeumot kereste fel, hogy felajánlja a becses tárgyat. Ekkor merült fel, hogy a fényképezőgépet Makóról Vásárhelyre vigyék, hisz Plohn József ott folytatta fotográfusi tevékenységét, és a Tornyai-múzeum egyébként is fontosnak tartja a legendás fotóshoz kötődő dokumentumok, illetve tárgyak gyűjtését.

A készülék megvételéhez szükséges pénz harmadát a szegedi múzeum, harmadát annak dolgozói és harmadát Hódmezővásárhely képviselőtestülete biztosította. Hogy mennyit fizettek a muzeális gépért, azt Nagy Imre nem árulta el.

A közgyűjteménybe kerülő gépet az ismert makói - ma már 92 éves - fényképész, Börcsök Sándor vásárolta meg még 1943-ban Plohn Józseftől. Plohn akkor már idős mesterként országszerte ismert fotográfus volt. Hódmezővásárhelyi műterme olyan képzőművészek kedvelt találkozóhelyének számított, mint Tornyai János vagy Rudnay Gyula. Plohn József az ő inspirációjuk alapján kezdett néprajzi fotók készítésébe.

A tehetséges fotós háromezer felvételt rögzített Hódmezővásárhelyen és környékén a tanyákról, a lakóépületek berendezéséről, a fazekas termékek előállításának teljes munkafolyamatáról, különféle mesterségekről, mint például a méhészetről, halászatról. Megörökítette az állattartók, földművelők munkáját, esküvői szertartásokat, gyermekjátékokat és a korszak temetői fejfáit is. Portrégyűjteményének legértékesebb része az 1848-as honvédekről készült felvételsorozat.

1944-ben az akkor már súlyos beteg Plohnt deportálták, az idős fényképészmester a marhavagon embertelen körülményeit nem élte túl. Élettársa gondoskodott róla, hogy Plohn József felbecsülhetetlen értékű fényképei megmaradhassanak; a hagyaték 1952-ben került a vásárhelyi múzeum gyűjteményébe.

Börcsök Sándor a masinát rövid ideig használta. A háború után, a kibontakozó kommunista diktatúra idején nem akarta, hogy államosítsák a szerkezetet, vagyis nem szerette volna "bevinni" a Fényképész Szövetkezetbe. S mivel méhészkedett, egy kaptárban rejtette el. Abban bízott, hogy még a rettegett rákosista hatóságok emberei is félnek a méhcsípéstől. Nem is tévedett, hiszen így sikerült megmenteni a fényképezőgépet.

A készülék igen jó állapotban érte meg a jobb időket. Az eredeti vászon táskában lényegében működőképesen vészelte át a hosszú éveket. A részeket most a restaurátorok megtakarítják és konzerválják, de ha megfelelő lemezt raknának bele, már most újra kép készülhetne Plohn József masinájával.

A tervek szerint tavasszal egy kamarakiállítás keretében találkozhatnak a géppel, néhány korabeli képpel és Plohn-fotóval az érdeklődők - tette hozzá Nagy Imre.