Rettegjetek nyerészkedők!
A spekulációs támadások kivédésének egyik módszere lehet a Tobin-adó. Ennek bevezetése azonban csak akkor lehetséges, ha egyszerre vezeti be minden ország. Jelenleg az Unióban tárgyalják a kérdést, de előrelépést csakis a vezető gazdasági hatalmakkal egye
2008. november 18. kedd 12:59 - Pénzes Dávid
A kis országok valutái lehetnek az igazi vesztesei a spekulánsok támadásainak. Ezt a gazdasági válság kapcsán lassan már az óvodások is tudják. Mint ismeretes a válság először éppen egy ilyen támadás kapcsán érte el Magyarországot. Ekkor döbbent rá mind a kormány, mind a Jegybank, hogy sürgősen lépni kell.
A spekulációs támadást kivédtük. Ennek oka a gyors és határozott intézkedések, köztük a Valutaalappal (IMF) való tárgyalások megkezdése, majd megállapodás az IMF, a Világbank és az Európai Központi Bank összesen 25 milliárd dolláros hiteléről. A jegybanki alapkamat is ennek a stratégiának a részeként emelkedett majdnem példanélküli mértékben 3 százalékkal 11,5 százalékra.
Visszatérhet az alacsonyabb kamat
James Tobin
Nobel-díjas liberális amerikai közgazdász. 1961–62-ben Kennedy elnök közgazdasági tanácsadója volt. Számos amerikai és nemzetközi közgazdasági társaság vezetőségének volt tagja, így az USA Tudományos Akadémiájának is. 1981-ben nyerte el a közgazdasági Nobel-díjat. Elméleti rendszere nehezen szorítható be a közgazdaságtan valamelyik irányzatába, mivel az jól beilleszkedik a II. világháború után kialakult neoklasszikus szintézisbe, amely a keynesi modellt a neoklasszikus egyensúlyi elmélet egy részének tekinti. Szemben áll a monetarizmus modern irányzatával, de ez a szembenállás alapvetően politikai és ideológiai.
Ez sokak szerint szembemegy az európai tendenciával – máshol kamatcsökkentéssel reagálták a válságot. De hiába nem jó ez a gazdaságnak, és a vállalkozásoknak a spekuláció elijesztése sokkal fontosabb volt. Mivel ez megtörtént most a közgazdászok illetve a pénzügyi elemzők is arra számítanak, hogy az alapkamatot lefelé módosítja majd a Jegybank, akár egészen drasztikus mértékben is.
Viszont míg be nem vezetjük Magyarországon is az eurót, a spekuláció valós veszély marad. Erre jelenthetne megoldást a Tobin-adó bevezetése. A terhet a valutaváltásokra szabnák ki. Ezzel jócskán lecsökkentenék a spekulánsok hasznát és hosszútávon nyújthatna védelmet a kis államok gyengébb valutáinak.
Magyar próbálkozásokAz ötletet először
Hegyi Gyula szocialista Európa Parlamenti képviselő vetette fel még 2001-ben. Akkor ez még nem keltett nagy feltűnést. Két éve Kovács László az EU adóügyi biztosa is próbálkozott vele, hiába. A pénzügyi válság azonban újra aktuálissá tette az ötletet. Ezért idén október 24-én Hegyi Gyula sürgősségi beadványt intézett az Európai Bizottsághoz, hogy vizsgálják meg, a jelen világgazdasági helyzetben milyen lehetőségek vannak ennek bevezetésére.
Hivatalosan még nem érkezett erre reakció – mondta a Hírextra megkeresésére Hegyi Gyula, de elárulta nem hivatalosan vannak információi. Ezek alapján úgy tűnik, hiába támogatja az ötletet az Európai Bizottság, a jogi válasz ugyan az lesz, mint amit Kovács László is kapott annak idején: ahhoz, hogy a Tobin-adó ténylegesen bevezetésre kerüljön Unión kívüli országok támogatására is szükség van. Ezek közül természetesen az Egyesült Államok lenne a legfontosabb támogató.
Egyedül nem megyHegyi Gyula a legfőbb aggályként azt említette, hogy ha kizárólag az Európai Unióban vezetnék be az új adót, akkor a pénzpiaci spekulatív mozgások átvonulnának más nemzetközi piacokra, elsősorban az Egyesült Államokéra. Ez pedig komoly károkat okozna Európának, mert a hatalmas a forgalom, amit ezek a tranzakciók jelentenek, nem itt bonyolódna. Ez pedig komoly bevételkieséssel járna. A politikus szerint akkor lenne ez bevezethető, ha egyszerre, globális szinten indulna el.
A globális válság miatt erre most mutatkozik igazán esély. Hegyi Gyula ezt megerősítette: azért időzítette mostanra ezt a felvetést, mert napjainkban folyik az egész világgazdasági rendszer újragondolása, egy új Bretton Woods kialakítása.
Gyurcsány: nincs realitásaMagyarországon a hétvégén merült fel újra a kérdés. Az MSZP Baloldali Tömörülés Platformja vette szárnyai alá a kezdeményezést. Kiss Péter kancelláriaminiszter, a platform elnöke tisztában van vele, hogy a kezdeményezésük nem fog azonnal célt érni, de az első lépcső a felvetés. Gyurcsány Ferenc szerint rövid távon ennek nincsen realitása, és napirenden sincs az adó bevezetése. A miniszterelnök szerint ez lehetne a világ első globális adója, nemzeti adóként bevezetni nem lehet.
James Tobin, az adó névadója szerint a teher nagyságrendje 1 ezrelék vagy 0,5 százalék lehetne. Egy ilyen adóval tompulnának az árfolyam ingadozások, a befolyó pénzt pedig szociális célokra lehetne fordítani. Az amerikai közgazdász már 1972-ben, a Bretton Woods-i rendszer összeomlásakor jelezte, itt az ideje a nemzetközi spekulánsokat visszaszorítani és bevezetni az adót. Mivel ennek mértéke rendkívül alacsony lenne, a kisemberek valutavásárlását nem befolyásolná, viszont a nyerészkedőket, akik hatalmas összegben ide-oda váltogatják a valutáikat, alaposan megterhelné.
Elvi síkon jó dolog, mert egy óriási forgalommal rendelkező pénzmozgást adóztatna meg – mondta Magas István a Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékvezetője a Hírextrának. Hozzátette azonban, a gyakorlati megvalósításban azonban nem hisz. A probléma épp a beszedésből adódik. Az adót normális esetben a nemzetállam szedi be, viszont egy államok feletti pénzmozgásánál ki lenne jogosult a pénzre? – teszi fel a kérdést a közgazdász. Hiába jó tehát az elv, a megvalósítás nagyon nehézkes – zárja gondolatait Magas István.