Világos határok, mégis...

A közigazgatási határok ugyan világosak, de a kiindulópont az, hogy Görögország egyik legnagyobb északi tartománya – azt is Macedóniának nevezik – és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területe (három részre osztható: Pirini, Égei-Macedónia, s Vardari Macedónia) történetileg összetartoznak – nyilatkozta a HírExtrának Juhász József, Balkán-szakértő. Elmondta: van egy érzelmi-ideológiai töltete ennek az elemnek görög részről, amit bizonyos politikai erők fel is erősítenek. Egyik ok, hogy a mostani görög kormánynak egy fős többsége van a parlamentben, s ha már az áprilisi NATO-csúcson elkötelezte magát a névvita mellett, s átvette a görög politikának eme állandóan jellemző attitűdjét, akkor most nem hátrálhat meg, az káros lenne politikai szempontból – mondta a szakértő.

Másik ok, hogy a görög Macedónia lakosságának jelentős része egykori kisázsiai görög, vagy azok leszármazottai, akik nagyon érzékenyek a macedón kérdésre. Ez egyébként túlzó – folytatta Juhász József – mert kizárt, hogy a kétmilliós, törékeny Macedónia valaha is megtámadja Görögországot. Azonban ez a kisázsiai közösség úgy van vele, hogy 80 éven belül másodszor veszélyeztetik a hazájukat ezzel a névvitával.

Nem lesz háború

Juhász elmondta, hogy Macedóniában mindezek ellenére egy releváns politikai tényező sincs, amelyik komolyan gondolná, hogy egyesítenie kell ezt a három történelmi részt. Igaz, hogy a macedón félnél a politikai ideológiában ez már korábban is megjelent, s a mostani kormánypárt programja 1990 környékén tartalmazott utalásokat a három régió történelmi egységére. Ezeket az élesebb tételeket azóta kivették, de Macedóniában is van a vitának politikai tétje, s ez a háttere annak, hogy a macedónok sem sietnek elfogadni a görög javaslatokat.

Az eddigi kompromisszumos javaslatok, amelyeket eddig tettek elég messze voltak egymástól, de Macedónia – mivel nehezebb helyzetben van – több engedményre lett volna hajlandó. Nem régen a macedón államfő tett egy erre utaló nyilatkozatot, aki azt hangoztatta – mintegy figyelmeztetésként a saját kormánya számára is –, hogy Görögország számára is elfogadható javaslatokat kell tenni.

Macedónia Trianonja

A szakértő kérdésünkre elmondta: igaz, hogy a görögök sok mindent tettek az elmúlt közel két évszázadban a macedónok elnyomásáért. A mai macedón köztársaságot, illetve az Égei-Macedóniát alkotó területeket a görög politikai elit, állam és egyház mindig is görögnek tekintette, még a szláv ajkú népességet is valamifajta elszlávosodott görög népcsoportként kezelte. A görögök tényleg tettek intenzív lépéseket az asszimilációért.

1870-ig az egyházi hierarchiát a görögök uralták. Az 1913-ig tartó Balkán-háborúban 1912-ig tartozott a mai Macedónia területe az Oszmán Birodalomhoz, majd felosztották három részre (görög, szerb, bolgár). Ettől kezdődően a mai Égei-Macedóniából a görögök módszeresen kiszorították, kitisztogatták, asszimilálták a térség szláv lakóit. Történelmileg macedón részről ezek a sérelmek igazak.

Juhász József azonban hozzátette: a macedónokat sem kell félteni. Azokat az állításokat, amelyek szerint ők egyenes ági „leszármazottai” Nagy Sándor birodalmának, minden komoly tudós, etnográfus, demográfus szerint a mesék birodalmába valók. Tesznek tehát ők is olyan lépéseket, melyek a görög érzelmek szempontjából nem előnyösek. Gondolhatunk – folytatta a szakértő – Nagy Sándor összes jelképének az átvételére. A problémák jelentős része azonban nem ezekben a történelmi távlatú kérdésekben gyökerezik, hanem abban, hogy mind Görögország, mind Macedónia számára (különösen a politikai jobboldalon) becsületbeli ügy, hogy ne engedjenek a másik félnek. Csak ha a méreteket tekintjük, akkor már nem reális a revíziótól való görög félelem.

Messzire menő görögök

Athén azonban elég messzire megy. Juhász szerint olyan követeléseket fogalmaznak meg a görögök, amelyet bármilyen más önálló nemzet nehezen tudna elfogadni. Azt szeretnék például, hogy Macedónia neve, s a macedón öndefiníció ne lehessen használható, semmilyen relációban. Ez irreális és teljesíthetetlen követelés – tette hozzá.

Egy időben közeledett az álláspont abban, hogy mindkét fél az Új Macedóniai Köztársaság névben megállapodjon, azonban ez a közelmúltban elakadt.

Társadalom vs. politika vs. gazdaság

Kérdésünkre a szakértő elmondta: a görögországi macedónok vélekedése elég nehezen behatárolható, mivel ők hivatalosan nem léteznek, s ami át is jön, az is szűrt információ. A macedóniai macedón társadalom viszont nem foglalkozik ezzel a kérdéssel naphosszat. Azt azonban elmondhatjuk, hogy ez a fajta görög hozzáállás azért általában sérti a macedón közvéleménynek az önérzetét. Kicsit olyan a helyzet, mint a magyar-szlovák kapcsolatok – példálózott Juhász József –, azaz a névvita éles, leszivárog a közvéleményhez, azonban az elmúlt 10 évben a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok fejlődtek.