Bölcskei: 2009 a reformátusoknak is nehéz év lesz

Az utóbbi 12 év legszerényebb egyházi költségvetése többek között arra vezethető vissza, hogy az állam a személyi jövedelemadó felajánlásait nem az eddigiek szerint egészíti ki az összes szja 0,9 százalékára, hanem az 1 plusz 1-es rendszernek megfelelően annyit tesz hozzá, amennyi a felajánlás összege. Ebben a szisztémában azonban sokkal kevesebb pénz jut az egyházaknak, ráadásul a híveket sem motiválja, mert ők azt látják, hogy hiába ajánlanak majd fel az előző évhez képest többet 2009-ben, egészében véve kevesebb jut az egyháznak a megváltozott számítási mód miatt - magyarázta.

A református püspök utalt arra, hogy a személyi jövedelemadóból való részesülés megváltoztatásáról ugyan tudtak az egyházak, de az erről szóló kormányzati döntés nem a beleegyezésükkel jött létre. A református egyház az erre való átállásra három évet javasolt a döntéshozóknak, amiből mindössze egy év lett. Ezen kívül nem zárult le az egyházfinanszírozás más alapvető kérdéseinek tisztázása sem.

Bölcskei Gusztáv emlékeztetett arra a statisztikai adatra, mely szerint 2009-ben 950 ezren lesznek, akiknek gondot jelent majd visszafizetni a banki hiteleket. Nekik szükségük lenne segítségre, egyebek mellett az egyházakéra, amelyek viszont megfogyatkozott anyagi lehetőségeik miatt erre kevésbé lesznek képesek. Éppen ezért azt a pénzt, amit nem adnak oda az egyházaknak a megszorítások miatt, elsősorban nem az egyházaktól veszik el, hanem az emberektől, akiken segíthetnének a felekezetek - fogalmazott.

Az egyházakra nézve diszkriminatív költségvetéssel a társadalom átlagától leszakadók számát is növeli a kormányzat - folytatta.

Kijelentette, hogy a szigorú költségvetés miatt az egyházi intézmények is nehezebben működnek majd. Ennek alátámasztására elmondta, hogy az utóbbi négy esztendőben a szociális szféra állami támogatása 40 százalékkal csökkent reálértéken. Az oktatásról szólva kifejtette, hogy az Állami Számvevőszék 2005-re és 2006-ra vonatkozó jelentésében megfogalmazottakat, vagyis hogy a jogszabályban előírtnál az egyházi iskolák, óvodák 2,6 milliárd forinttal kaptak kevesebbet, az állam nem orvosolta, illetve "a sejtelmes ígéreteket a költségvetés megnyirbálása elvitte".
A Magyarországi Református Egyházban most zajlik az egyházi választási eljárás.

A presbitériumok ebben az időszakban választják meg az esperest, egyházmegyei főgondnokot, a lelkészi és világi egyházmegyei jegyzőt, a püspököt, az egyházkerületi főgondnokot, helyetteseiket, valamint a zsinati lelkészi és világi képviselőket.

Jelenleg országszerte folyik a titkos szavazás a gyülekezetek presbitériumaiban az egyházmegyei, egyházkerületi tagokra, ezen fórumok vezető tisztségviselőire, valamint a zsinati képviselőkre. A zsinat lelkészi elnökét a püspökök közül, világi elnökét az egyházkerületi főgondnokok közül a zsinati tagok választják. A novemberben folyó voksolásoknak a hónap utolsó napjáig kell lezajlaniuk. A tisztségviselők hatéves mandátuma hivatalosan december 31-én jár le, így december folyamán megalakulnak az egyházmegyei közgyűlések, legkésőbb február 28-ig pedig meg kell alakulnia az új református zsinatnak.

Ifjabb Hegedűs Loránt pere nem volt a zsinat témája - mondta csütörtökön Budapesten Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az MTI kérdésére, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a kirekesztés nem egyeztethető össze a lelkipásztori esküvel.

A származásra, etnikai hovatartozásra vonatkozó sértő kijelentések nem illeszthető össze azzal a fogadalommal, amelyet a lelkészek tesznek- jelentette ki Bölcskei Gusztáv.

A sajtótájékoztatón elmondta, a XII. zsinati ciklus záróülésszakán csak azokról az egyházat érintő perekről volt szó, amelyek a legfelsőbb fórumon, a zsinati bíróságon folynak. Tehát ifjabb Hegedűs Lorántnak az első fokú, az egyházmegyei bíróságon jövő kedden kezdődő pere nem volt a zsinat témája - magyarázta.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy miért húzódik ez az ügy, azt válaszolta: nem tiszte eldönteni, miért nem sikerült eddig a perben döntést hozni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy majdnem egy éve egy másik egyházmegyei bíróságon kellett volna tárgyalni ifjabb Hegedűs Loránt perét, ám ez a fórum nem vállalta az ítélethozatalt, így került a Vértesaljai Egyházmegye bíróságához az ügy.

Bölcskei Gusztáv azt is elmondta, hogy a református zsinat elnöksége már tavaly megtette panaszát a lelkész antiszemita, kirekesztő kijelentései miatt az illetékes egyházmegyei bíróságon. Amikor pedig ezen a fórumon nem marasztalták el, megfellebbezték a döntést, ezért indult a per elölről a Vértesaljai Egyházmegye bíróságán.

Agyagási István, az egyházmegyei bíróság elnökségének tagja korábban az MTI-nek elmondta,
november 25-én tárgyalja ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész ügyét a Vértesaljai Református Egyházmegye bírósági tanácsa.

Ez az elsőfokú tárgyalás lesz - tette hozzá -, amelyet azért tartanak, mert a korábbi egyházi jogtanácsosi állásfoglalást , amely megállapította, hogy a lelkész nem viselkedett az egyház törvényeivel ellentétesen, nem fogadta el a panaszos, a Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöksége.

Mint mondta, a bírósági tanács kifejezetten azt az ügyet tárgyalja, amely azzal kapcsolatban kezdődött el, hogy tavaly márciusban a budapesti lelkész egyházközségének egyik termében helyet biztosított a holokauszttagadó David Irving történész-publicista könyvbemutatójához. A lelkipásztor újabb megnyilvánulásait a bíróság nem vizsgálja - fűzte hozzá.

A református egyház elnöksége először tavaly márciusban fogalmazta meg panaszbeadványát ifjabb Hegedűs Loránttal szemben, amiért a lelkész az egyházközség egyik termében biztosított helyet a holokauszttagadó történésznek, David Irvingnek. A második panasszal akkor élt az egyházi elnökség, amikor tavaly október 23-án Szabadság téri református templom előtt ifjabb Hegedűs Loránt antiszemita kijelentéseket tett.

Tavaly decemberben Horváth György, a Magyarországi Református Egyház erre az ügyre akkor kirendelt ügyésze az MTI-nek kijelentette: ifjabb Hegedűs Lorántnak meg kell válnia lelkészi hivatásától, mert megsértette azt az elvet, hogy az egyházak nem rekeszthetnek ki egyetlen embert sem, éppen ellenkezőleg, társadalomegyesítő szerepet kell betölteniük. Az ügyész azóta nem viszi tovább az ügyet, mert az egyházi per folytatásával eredetileg megbízott Budapest-Észak Református Egyházmegye elnöksége kijelentette: személyük az "elfogultság látszatát keltheti".