Bölcskei szerint az egyház nem hangosbemondó

A püspök hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy ne éreznének "növekvő felelősséget a rájuk bízottakért és a magukért szót emelni nem tudókért". Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az állammal kiegyensúlyozott kapcsolatra, nyíltságra és az átláthatóságra törekedtek az elmúlt időszakban. Parlamenti irodát is nyitottak, amelyen keresztül igyekeztek minél jobban és rendszeresen képviselni az egyház véleményét a parlamenti döntéshozatali folyamatokban.

Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta, hogy az elmúlt ciklusban egyre gyorsabban reagáltak az őket ért kihívásokra, mind többször fordult elő, hogy nem pusztán egy-egy eseményre válaszolva cselekedtek, hoztak határozatot, hanem tervezetten, programszerűen léptek fel. Egyre inkább "saját elképzeléseik, programjuk szerint haladtak határozott céllal" - közölte.

Így volt ez az egyházfinanszírozás kérdésével kapcsolatos tárgyalások megindításakor és a kettős állampolgárság ügyében is. Utóbbi alkalommal a népszavazás eredményének ismeretében az elsők között nyújtottak be javaslatot a parlamentnek a kérdés rendezésére - tette hozzá.
A református egyház a párbeszéd jegyében kezdeményezte az egyházvezetők - katolikus, református, evangélikus - rendszeres találkozóit és a különböző civil szervezetekkel való rendszeres kapcsolattartást. Példaként hozta fel az egészségügyi reformtervezettel kapcsolatos tárgyalásaikat az egyes érintett szakszervezetekkel.

Megemlítette a határon túli magyar református gyülekezetekkel való kapcsolatok elmélyítését is, melynek során utalt arra, hogy "egyre inkább magától értetődő lett a természetes együttműködés határon túli testvéreinkkel". A református egyház több területen támogatta a Kárpát-medencei egyházközségek, egyházkerületek munkáját, egyebek mellett honlapok tervezésével és víztisztító berendezés telepítésével.

A határon túli magyar egyházkerületeket is magában foglaló Magyar Református Egyház alkotmányának küszöbön álló előzetes magyarországi ratifikálása kapcsán kijelentette: a magyar református egység megvalósítása elsősorban lelki, tartalmi folyamat. "Egységre törekvésünk nem mások ellen irányul. Reménységünk szerint a létrejövő szorosabb együttműködés inkább segíteni fogja a Kárpát-medence népeinek békés és egymást megbecsülő együttélését".

A Magyarországi Református Egyházban most zajlik az egyházi választási eljárás. A presbitériumok ebben az időszakban választják meg az esperest, egyházmegyei főgondnokot, a lelkészi és világi egyházmegyei jegyzőt, a püspököt, az egyházkerületi főgondnokot, helyetteseiket, valamint a zsinati lelkészi és világi képviselőket.

Jelenleg országszerte folyik a titkos szavazás a gyülekezetek presbitériumaiban az egyházmegyei, egyházkerületi tagokra, ezen fórumok vezető tisztségviselőire, valamint a zsinati képviselőkre. A zsinat lelkészi elnökét a püspökök közül, világi elnökét az egyházkerületi főgondnokok közül a zsinati tagok választják. A novemberben folyó voksolásoknak a hónap utolsó napjáig kell lezajlaniuk.

A tisztségviselők hatéves mandátuma hivatalosan december 31-én jár le, így december folyamán megalakulnak az egyházmegyei közgyűlések, legkésőbb február 28-ig pedig meg kell alakulnia az új református zsinatnak.