2024. november 22. - Cecília

Veszélyesebb a világ

Egyre veszélyesebbek a nemzetközi vizek. Szomália partjainál a kalózok történelmi tettet vittek véghez. Akkora olajszállítót raboltak el, amely a világ legnagyobb fogásaként vonul majd be a kalózkönyvek lapjaira. Jack Sparrow nagyot pödörne bajszán, ha tu
2008. november 20. csütörtök 12:19 - Pénzes Dávid
A világsajtó és az elektronikus média tele van a szomáliai kalóztámadásokkal. Nem véletlenül. Kedden valóban nagyot fogtak: az eddigi legnagyobb hajót sikerült megszerezniük. A Sirius Star kétmillió hordó olajjal a fedélzetén körülbelül 250 millió dollárt ér. Azóta két másik hajót is megtámadtak a környék vizein, szerda hajnalban pedig egy indiai hadihajó keveredett tűzpárbajba egy kalózhajóval, mely a csata során felrobbant, a kalózok két gyorsnaszáddal elmenekültek.

Hosszan lehetne sorolni a támadásokat, az indonéziai szigetvilágtól kezdve az indiai szubkontinens partjain át a Perzsa-öböl térségéig. A legtöbb kalóztámadás ugyanis ezeken a területeken történik. A nemzetközi vizek olyan hatalmas területet ölelnek fel, hogy azt ellenőrizni szinte lehetetlen, emiatt a világ vizei egyre veszélyesebbek.



Vízen és szárazon

A támadások száma
Csak ebben az évben 95 kalóztámadás volt Szomália partjai közelében, 39 esetben sikerült is elfoglalni a hajót. Október óta 60 ember fogtak el kalózkodásért.
De nemcsak a vizeken történnek emberrablások, nemcsak ott folyik nagyüzemi szinten a fosztogatás. Afganisztánban a NATO által nem ellenőrzött területeken képtelenség úgy áthaladni, hogy az ember ne kerüljön szembe valamely bűnbandával. Ugyanez elmondható Kolumbia viszonylag nagy térségeire is, vagy a közép-amerikai földhíd egyes országaira.

A legveszélyesebb szárazföldi részek persze egyértelműen Afrikában találhatóak. A Száhel-övezeten áthaladni kívánók például csúnya meglepetésben részesülhetnek, igaz, a kongói dzsungel sem a legbarátságosabb terület. Ezek a vidékek annyira elhagyatottak és hatalmasak, hogy az amúgy is kispénzű államok odáig már nem tudják kiterjeszteni fennhatóságukat. Az emberrablás mindennapos.

Inkább a zsákmányra

I. Erzsébet és a kalózok
A királynő viszonya a kalózokkal igen jó volt. Vezetőjük Drake és Hawkins admirális volt. Kifosztották a portugál és spanyol hajókat, hogy kincseket szerezzenek a királynő jóváhagyásával. Ennek egy részét befizették a királyi kincstárba. A kalózok Anglia első észak-amerikai gyarmatát a szűz királynőről nevezték el Virginiának.
Az emberrablás persze kényes foglalatosság. Zsarolni kormányokat nem olyan könnyű feladat. Meg kell találni a megfelelő közvetítő csatornákat, aztán át kell venni a pénzt – akár bankon, akár személyesen –, de ez mind nagyon könnyen lekövethető. Eltűnni egy ilyen projekt után komoly nehézséget okoz. Ezt csak a legnagyobb szervezetek engedhetik meg maguknak.

A tengeren azonban mindez jóval könnyebben megy. Az emberrablás a kalózok legjellemzőbb tevékenysége. Nem kérnek túl sokat, nehogy a kormányok sokat gondolkozzanak az üzleten. Néhány dollármilliót, sőt sok esetben csupán piti százezreket mindenkinek megér állampolgárainak élete. A kisebb szervezetek persze a kényelmesebb utat, a kalózkodás klasszikus formáját űzik: egyszerűen lenyúlják a zsákmányt, majd lelépnek. De sokszor csupán a klasszikus eset történik, mikor a hajót átfestik, majd eladják.



Flotta a kalózok ellen

Nemzetközi Tengerhajózási Iroda (IMB) a kalózok megfékezésére létrehozott egy nemzetközi flottát is, amiben az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Pakisztán, Nagy-Britannia és Kanada hadihajói járőröznek a veszélyes vizeken. Az ötlet előrelépés, ám még mindig nem elég.

A világ ahelyett, hogy békésebb lenne, úgy tűnik egyre veszélyesebbé válik. Miután a nyersanyagok egyre értékesebbek lesznek, az olaj különösen, megéri egyre többet kockáztatni értük. És nem csak a vizeken. Más hadurak komolyan szervezett milíciákat tartanak fenn a szárazföldön, hogy tengeri kollégáikhoz hasonlóan megcsapolják más értékeit.

Könnyebb megtudni mindent

Ha kalóztámadás ér
Kitérő manőverek alkalmazását ajánlják, például a hirtelen és erős kormánymozdulatokat, a hirtelen gyorsítást, vagy a tűzoltófecskendők használatát. Az erős vízsugár nem csak lemossa a támadót a fedélzetről, de könnyen kárt tehet annak hajójában is. Lőfegyverek alkalmazását ugyanakkor nem ajánlják a kereskedelmi hajókon.
Az információs társadalom fejlettsége természetesen hozta magával a bűnözés átalakulását. Ma már sokkal könnyebb információhoz jutni a Föld bármely pontján, mint néhány tíz évvel ezelőtt. A globális kereskedelem megsokszorozódása, a termékek nagytávolságú utaztatása pedig mézesmadzagként jelent meg a nagystílű bűnözők vágyaiban.

Manapság egy jól felkészült szervezetnek nem okozhat problémát felderíteni a szállítmányok nagyságát, indulását, érkezését, sőt akár a személyzet tagjainak életrajzát. A modern idők kalózai már nem Jack Sparrowként élnek – nem amolyan szabad világcsavargók. Ők pontosan tisztában vannak azzal mit, mikor, hol. Saját anyahajókkal rendelkeznek, amikből aztán gyors motorcsónaknál alig nagyobb hajókon rajzanak ki a célig. Fegyvereik néhány éve még bozótvágó kések voltak, mára azonban a legmodernebb gépfegyverek vagy a gránátvető is megtalálható náluk.

Sajnos egyelőre nincs igazi ellenszere a kalóztámadásoknak. Legalábbis olyan, ami hatékony volna. Az IMB különféle ajánlásokat ad ki a kapitányoknak és a hajótulajdonosoknak, hogy miként kerülhetik el, vagy csökkenthetik az esélyét a kalóztámadásoknak. Az IMB ezenkívül egy külön irodát is létrehozott Piracy Reporting Centre (PRC) néven, mely kifejezetten arra szolgál, hogy a kalóztámadásokat bejelentsék.

A PRC a bejelentések alapján folyamatosan frissíti adatbázisát, melyet a kormányok rendelkezésére bocsát. Ez alapján nagyjából tudni lehet mik az adott időszakban a legveszélyeztetettebb vizek. Persze ez messze nem elég, hogy elkerüljék a támadásokat.

Szomáliai kiskirályok

Nem vádoljuk a szomáliai kormány semmivel, de az utóbbi hónapokban erőteljesen megnőtt a területen a kalóztevékenységek intenzitása. Ehhez képest kifejezetten gyanús, hogy ez ellen szemmel láthatóan gyenge kézzel lép fel a hatalom. Ez vagy azért van, mert nincs lehetőségük a megfelelő védekezésre, vagy mert a kormány – ahogy annak idején I. Erzsébet angol királynő is – összekacsint a kalózokkal. Bárhogy is van, egyik sem ad derűlátásra okot. A Sirius Star elrablása kapcsán a szomáliai miniszterelnök, Nur Hasszán Husszein mindenesetre azt közölte, nem elég a figyelmeztetés a kalózok ellen: nagyobb katonai erőket kell bevetni, hogy elrettentsék a támadókat.

Sajnos az elharapódzó erőszak lassan nyílt háborúba torkollik a kelet-afrikai vizeken. Ez ellen mindenképpen fel kell lépni. Kérdés, hogy az erőszakra erőszak-e a megfelelő válasz vagy a probléma más jellegű megoldást kíván-e?
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását