A Házasságon innen és túl című elbeszéléskötet alapján készült színmű rendezője előtt nem ismeretlenek Háy János munkái: korábban már színpadra állította Gézagyerek és Herner Ferike faterja című műveit is.

"Tavasszal éppen egy stúdiószínházi darabot kerestem a Magyar Színház Sinkovits Imre Színpadára, amikor Háy János felhívott a hírrel, hogy színdarabot írt a Házasságon innen és túl című könyvéből" - idézte fel Pinczés István.

Elmondta, hogy a novelláskötet két éve jelent meg, ennek anyagából Rátóti Zoltán már összeállított egy önálló estet a Nemzeti Színházban. "Az ő előadásában maguk a novellák hangzanak el, míg a mi darabunk egy önálló mű, amelyben persze felbukkannak az elbeszélések szereplői, történetei" - hangsúlyozta.

Pinczés István elárulta, a darab szövegét elküldte egy lengyel rendezőkollégájának is, aki lefordíttatta azt, így néhány héttel a budapesti premier után Lengyelországban is bemutatják Háy János színművét.
"János megadta nekem a háttéranyagokat, mesélt arról, mit gondol a szereplőiről" - emlékezett a próbák megkezdése előtti munkára a rendező.

Mint megjegyezte, a tizenkét szereplő elég soknak tűnhet egy stúdiószínházi előadáshoz, de szinte minden jelenet két-három szereplős, így a darab jól előadható a Sinkovits Imre Színpadon. "Két idős asszony mellett tíz középkorú színész szükséges hozzá, és a legnagyobb meglepetésemre szinte ideális szereposztás kerekedett ki a társulat tagjaiból" - említette meg Pinczés István.

A Házasságon innen, házasságon túl öt párkapcsolat kulisszatitkaiba, belső viszonyaiba kukkant bele - beszélt Háy János művéről a rendező, hozzátéve: szabálytalan darabról van szó, nincs valóságos cselekmény, nincs központi hős, olyan figura, aki köré a cselekményszálak szerveződnének. "De azt sem lehet mondani, hogy ezeknek a jeleneteknek ne lenne közük egymáshoz, hiszen kis cselekményszálak kötik össze őket" - hívta fel rá a figyelmet.

Pinczés István beszámolója szerint a szövegből egyáltalán nem húztak, sőt inkább szerettek volna még néhány kis jelenetet, a szerző azonban ezek nélkül érezte koherensnek a darabot. "Végül azért három jelenet más helyszínre került, valamint kis átkötő jeleneteket helyeztünk az előadásba. Nehéz volt ugyanis megoldani a tizenöt helyszín változásait ezen a kis színpadon; tíz-tizenöt másodpercre el kellett volna sötétíteni a teret minden jelenet után" - árulta el a rendező. Mint elmondta, a jelenetek között ezért egy-egy kis némajátékot "improvizáltak", részben a darab anyagából, részben annak cselekményét folytatva.

A rendezői munka mellett Pinczés István tervezte a produkció díszletét is. "Így az előadásban nem válik ketté a rendezői közelítés és a szcenikai tálalás" - indokolta a döntést. "Háy János tipikusan mai magyar karakterekkel dolgozik, mégis egyéni az, ahogyan az élet és a halál kérdéseiről szól, néha groteszken és nevettetően, máskor torokszorító pillanatokat teremtve. Ehhez nem illik semmiféle hagyományos szcenírozás, meg kellett találni a megfelelő formanyelvet" - emlékeztetett a rendező.

Pinczés István elmondása szerint a díszlet valójában kétdimenziós, olyan, mintha egy ablakon keresztül lesnénk ki a párok hálószobatitkait, nem színházi, inkább filmes eszközökkel. "A filmvászon négyszögletes, illuzórikus látványrendszerét megtartva néha színes, szélesvásznú jelenetekkel dolgozunk, úgy, hogy azok premier plánokkal váltogassák egymást. Ilyenkor egy-egy arcra koncentrálunk, kitakarva azt, ami éppen nem fontos az alakból" - beszélt a díszletről.

Noha az az emberi kapcsolatok nehéz kérdéseiről szól, a rendező nem érezte pesszimistának a darabot: "Jánosnak ez a látlelete a mai életről, ezt látja maga körül. Én is azt mondanám, hogy a darab tele van elítélendő vagy megítélendő figurákkal. Persze ebben a világban élünk, látjuk, hogy bomlanak fel házasságok, párkapcsolatok, korábbi barátságok hogyan válnak egyszerű üzlettársi viszonnyá" - fogalmazott Pinczés István.

A rendező azonban hangsúlyozta, noha sok negatívum, sok "sötét és jellemhibás figura" jelenik meg a műben, ez nem azt jelenti, hogy depressziós, komor darabot látna a közönség: "a szerző furcsa látlelete egyfajta kategorikus imperatívusz: a néző nevet azokon a szereplőkön, akikről azt hiszi, rosszabbak, mint ő, és torkára fagy a mosoly, mikor a színpadon magára ismer. Az életre persze nehéz gyógyszert találni. János nem gyógyszert ad, hanem megmutatja a betegséget".

A Házasságon innen, házasságon túl szerepeit Bede Fazekas Szabolcs, Tóth Sándor, Sipos Imre, Fillár István, Rancsó Dezső, Gregor Bernadett, Csomor Csilla, Tóth Éva, Benkő Nóra, Nagyváradi Erzsébet, Csernus Mariann és Dániel Vali játsszák. A jelmezeket Tordai Hajnal tervezte, dramaturgként Gecsényi György működött közre.