Bemutatkozik az Egyesített Atommagkutató Intézet
Dubna-napok néven mutatkozik be december 3. és 5. között Budapesten az oroszországi Dubnában működő Egyesített Atommagkutató Intézet (EAI) - tájékoztatta Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke az MTI-t.
2008. november 25. kedd 16:22 - Hírextra
Az 1956-ban alakult, ma 5500 fős nemzetközi kutatóintézet sokat változott az elmúlt félévszázad során. A kutatóközpont jelenleg 18 tagországot számlál. Oroszország és más volt szovjet köztársaság mellett tagjai között van Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia. Az intézetet kormányszintű kapcsolat fűzi Németországhoz és néhány más országhoz is, kutatási stratégiáját a világ legnagyobb kutatóintézeteinek vezetőit és kiemelkedő tudósait egyesítő Tudományos Tanács alakítja.
Mint Kroó Norbert, aki 1968 és 1971 között a dubnai intézet igazgatóhelyettese, majd néhány évig a Tudományos Tanácsának tagja volt, elmondta, Magyarország 1992-ben lépett ki az EAI-ből. Azóta a tudományos kapcsolatokat az MTA és az EAI közötti kétoldalú megállapodás szabályozza, amely hozzáférést biztosít a magyar kutatók számára a dubnai intézet kutatási nagyberendezéséhez.
"Az együttműködés lényege, hogy használhatjuk a dubnai berendezéseket - hangsúlyozta az akadémikus, aki elsősorban az anyagvizsgálati célokat szolgáló impulzusreaktort emelte ki, amely ma a világ egyik legnagyobb intenzitású neutronforrása. A másik ilyen berendezés a nehézion-gyorsító, ahol szintén anyagvizsgálatokat végeznek, az anyagfáradást mérik. A nehézionokkal bombázva szimulálni lehet, ami egy termonukleáris reaktorban történik az anyagokkal, mégpedig gyorsított formában.
"Ezeket a berendezéseket fizikai eszközként könyvelik el. Az Akadémia Dubna-bizottságában, amely felügyeli ezeket a kísérleteket, fizikusokon kívül vegyészek és biológusok is vannak, mert őket is érdekli az, amit Dubna kínál. Az anyagtudomány ugyanis a fizika és a kémia házassága, ily módon logikus, hogy a vegyészek is bekapcsolódjanak. Például radioaktív izotópokat hoznak létre és tanulmányozzák a viselkedésüket. Létrehoznak transzurán, azaz az uránnál nehezebb elemeket és néhány atom alapján megmondják, hogy milyen tulajdonságai vannak. Ez egy fantasztikus dolog. Dubna a világelsők közé tartozik e téren, ahol ilyen jellegű kutatások folynak" - hangsúlyozta Kroó Norbert.
Mint mondta, az utóbbi időben Dubna részéről megfogalmazódott a magyar részvétel bővítésére vonatkozó igény.
"Ez Magyarországon szakmai kérdés, tehát ha olyan dolgokat tudnak ajánlani, amelyek fellelkesítik a magyar kutatókat, szívesen bővítjük a részvételt. Ahhoz, hogy meggyőzzék a magyar szakmai közönséget rendezzük a Dubna-napokat" - magyarázta a konferencia céljait.
Ismertetése szerint a konferencia első két napja az Akadémián lesz, ahol tudományos kérdések szerepelnek a napirenden, a harmadik nap az NKTH-ban lesz, ahol technológiai, vagyis a tudásparkhoz kötődő kérdések kerülnek előtérbe.
"Oroszországban négy tudáspark létesül, ezek egyike Dubnában lesz. Utóbbi vezetői is eljönnek, kíváncsian várom, mit ajánlanak" - emelte ki Kroó Norbert.
Forrás: MTI