Közmunkára ítélték az Erzsébet-híd lezáróit

A Pesti Központ Kerületi Bíróság június 16-án hozott ítéletében közérdekű üzem megzavarásának kísérletében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Az ítélet szerint ez esetben a közérdekű üzem a BKV, ám miután a működés jelentős mértékű megzavarása nem következett be, a cselekmény kísérleti szakaszban maradt.

A Fővárosi Bíróság ítéletének indokolásában elhangzott: helyes az elsőfokú bíróságnak a bűnösség megállapítására vonatkozó következtetése.

Grespik László, az egyik vádlott védője perbeszédében arra is kitért, hogy szerinte egy bejelentetlen cigány- vagy homoszexuális tüntetésre, amely ugyanolyan forgalmi korlátozó hatást érne el, mint a vádlottak hat évvel ezelőtti cselekménye, a politikai és rendőri vezetés másképpen reagálna, a tüntetők mellé állna. Az ügyvéd kérte a bíróságot "ne legyen provinciális, beszűkült látókörű, egyik végletet se fogadja el, hanem egy szakmai középpontnál álljon meg".

A tárgyalás után Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Budaházy György védője az MTI-nek azt mondta, hogy a másodfokú ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet fognak benyújtani.Az Erzsébet híd forgalmát 2002. július 4-én, egy hétköznap reggel keresztbe állított személygépkocsikkal akasztotta meg néhány tucatnyi demonstráló, és a forgalom csak délre állt helyre. A hídfoglalásról a büntetőeljárás során Budaházy azt mondta, a társadalom figyelmét akarták felhívni arra, hogy a 2002-es országgyűlési választásokon leadott szavazócédulák megsemmisítése után "a csalások soha többé ki nem deríthetők".

Az elsőfokú eljárás során a vádlottak tagadták bűnösségüket, védőik szerint nem követtek el bűncselekményt, csak az alkotmányban rögzített gyülekezési jogukkal élve demonstráltak. A védők felmentésért, az ügyész súlyosbításért, felfüggesztett szabadságvesztésért fellebbeztek.
A közérdekű üzem megzavarásának bűncselekménye akár 5 évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető a törvény szerint.