Volt egyszer egy sziget

Grönland a világ legnagyobb szigete - egyesek szerint kis, önálló kontinens - amelynek 95 százalékát fagy és jég borítja, ami miatt ez a rész élhetetlen. Bár már kre. 3000-ben érkeztek ide emberek Észak-Amerikából, de a több bevándorlási hullám ellenére kre. 200 körül már hírmondójuk sem maradt. Európa számára a szigetet csak 982-ben fedezeték fel a vikingek, vezetőjük Vörös Erik volt. A magukat inuitoknak - eszkimónak - nevezett népcsoport csak a 13. században érkezett a szigetre. A norvég befolyás végül ötszáz év múlva teljesen eltűnt - a Kis Jégkorszak aktív közbenjárásával - és Dán uralom vette át a helyét.

Grönland 1776-ban lett hivatalosan is dán gyarmat, majd hosszas nemzetközi szervezetekkel folytatott huzavona után 1979-ben kapott autonómiát. Időközben a második világháború folyamán egyrészt német hatásra Dánia elvesztette a sziget feletti kontrollt, másrészt jelentősség is felértékelődött: az ott felépített Thule légibázisról tartották szemben az amerikaiak a Szovjetunió észak-atlanti tevékenységét. A 2 166 086 négyzetkilométernyi területet jelenleg mindössze 57 ezer ember lakja.

Nagyobb autonómia, több gáz

A lakók 75,5 százaléka helyeselte a nagyobb függetlenséget kikiáltó népszavazási kezdeményezést, ami nem meglepő, mivel szinte minden helyi párt programjában szerepel a „függetlenség” embertömegeket megrészegítő szava. Az erről szóló tárgyalások évek óta folynak Dániával, és az eddigi autonómia is igen nagy szabadságot biztosított a gyarmatnak. A mostani határozat értelmében az eszkimókat önálló népként fogják elismerni, és hivatalos nyelv kizárólagosan a kalaallisut lesz - csak a védelem és a külpolitika marad a dánok kezében.

Az igaz ok azonban a pénz: az ásványkincsekből származó első 12,6 millió dollárnyi bevétel ezentúl Grönlandot illeti meg, és csak ezután feleznek rajta testvériesen Dániával. Ez persze csökkentette a Dánia által nyújtott pénzösszeget is, de ezt a grönlandi nemzeti öntudat aligha bánja, hiába adja e összeg a sziget költségvetésének legjelentősebb részét.

Egyes geológiai kutatások szerint az Északi-sark alatt fekszik a föld ásványkincseinek 25%-a - köztük rengeteg kőolaj és még több földgáz. Ezt Dánián kívül rengeteg ország szeretné a birtokába tudni - köztük Amerika és Oroszország is - és e célért a diplomácia igen széles fegyvertárából geológiai adatokat, nemzetközi egyezményeket és íratlan szabályokat egyaránt előrángatnak, mindeddig sikertelenül. Ráadásul a globális felmelegedés eredményeképp egyre olvad a jég, ami merőben csökkentené egy esetleges kitermelés költségeit, azonban egyelőre semmilyen erre alkalmas területet nem találtak.

Messze a tényleges önállóság

Egyesek szerint Grönland csak akkor lehetne ténylegesen önálló, ha elboldogulna pénzügyi támogatás nélkül - amire jelenleg képtelen, hiszen egyedül a halászat számít iparági tényezőnek az országban. Mások, például Finn Lynge, volt grönlandi diplomata véleménye szerint „nem lehet önálló államot építeni az ivásra”. Ugyanis Zöldföld legnagyobb problémája az öngyilkosság mellett az alkoholizmus. Ráadásul a városon kívül infrastruktúra maximum repülőutak formájában van jelen, és Dánia sem kívánja támogatni a valaha loncsos olajmezőktől való elszakadást.

Hogy mi lesz az Északi-sark alatt fekvő kincses sorsa, egyelőre nagyon is kérdéses - egyesek még háborús konfliktus elindítására is alkalmasnak találják -, de annyi bizonyos, hogy Grönland jelentős szerepet fog kapni ebben a játszmában.