Mint az akadémikus elmondta, a társaság kongresszusa az idegtudományok éves nagy seregszemléjének számít. A washingtoni tanácskozás munkájában 25 ezren vettek részt: egyharmaduk klinikus, kétharmaduk pedig elméleti kutató volt. Mintegy 800 kiállító mutatta be újdonságait, s megjelent az összes tudományos könyvkiadó is.

"Nem véletlen, hogy az amerikai média rendszeresen foglalkozott az előadásokkal" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter, hozzátéve, hogy a kongresszuson főleg az Alzheimer-kór és más időskori ideg- és elmegyógyászati betegség került az előtérbe.

Saját előadását ismertetve, az agykutató elmondta, hogy beszámolt arról, hogy miként lehet kétdimenziós lézermikroszkóppal az idegsejtek közötti integrációt és interakciót vizsgálni és gyógyszeresen befolyásolni.

"Az az általánosan elfogadott álláspont, hogy a neuronok közötti integráció és interakció sérülése okozza a különböző idegrendszeri megbetegedéseket" - magyarázta az agykutató.
A vizsgálati módszerekkel kapcsolatban Vizi E. Szilveszter kiemelte, hogy ezeket a kutatásokat az új technika, az irányítása alatt az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) kifejlesztett úgynevezett kétfoton pásztázó lézermikroszkóp tette lehetővé.

Magyarázata szerint a biológiai kutatások legnagyobb gondja, hogy csak olyan rendszerekben gondolkodnak amelyek nem adják vissza a folyamatok élettani hátteret. Ez különösen problematikus az agykutatás területén. A kétdimenziós mikroszkóppal viszont akár egyetlen idegsejtet is lehet vizsgálni, megállapítva, hogy hol fejti ki hatását egy gyógyszermolekula.

A kétdimenziós mikroszkóp segítségével regisztrálható, miként gyűjtik össze a neuronok az információt, s hogyan továbbítják azt, vagyis nyomon követhető az idegsejtek "párbeszéde".
Vizi E. Szilveszter hozzátette, hogy a világon elsőként kutatócsoportjának sikerült kifejleszteni a háromdimenziós lézermikroszkópot is, e berendezéssel végzett kutatásokról is szót ejtett előadásában.

"Jó volt az előadás fogadtatása, nagyon sokan voltak jelen. Egy új technika megjelenése mindig felkelti a tudósok, s különösen a fiatal kutatók érdeklődését. Tehát itt arról van szó, hogy létezik egy új lehetőség, egy új megközelítési mód, amellyel a betegségek sajátosságait tudjuk majd tanulmányozni, s ezáltal új gyógyszereket kifejleszteni. Két szempontból izgalmasak ezek a kísérletek: egyrészt vizsgálhatjuk, hogy hogyan alakulnak ki az elváltozások, másrészt hogyan lehet ezeket gyógyszeresen befolyásolni. Nem véletlen, hogy az érdeklődők többsége a gyógyszertárak képviselőiből verbuválódott" - mondta Vizi E. Szilveszter.