Celebvallomások
Szép volt az idei tavasz: egy napsütéses csütörtök délutánra esett – valahogy így szól egyik kedvenc aforizmánk. Most viszont már az őszön is túl vagyunk – kérdés csak az, mennyire szerethetők az évszakok. Érdeklődtünk.
2008. november 29. szombat 08:59 - Szalay Gergely
Melyiket a négy közül? Minden évszaknak megvan a maga szépsége – legalábbis a legtöbben így gondolják. Rossz nyelvek szerint a télben például az a legszebb, amikor véget ér, és nem kell hidegben kerülgetni a latyakot – de ez jellemzően azok szerint van így, akik nem tudják kellőképpen értékelni a karácsonyi hangulatot (amit már október közepétől tolnak az orrunk alá mindenhol, ahol akár csak szikrányi esély is van arra, hogy valamennyi pénzt költünk), vagy a szilveszteri örömködést. Esetleg a téli sportokkal állnak hadilábon.
Vagy csak örök elégedetlenek: ők azok, akik szerint a nyár nem elég hosszú, viszont iszonyatosan forró, amit már nem is lehet elviselni. Ők azok, akik szerint a népszerű nyári sportok sznob dolgok (khm, ami azt illeti, például a jetski esetében nem is tiltakozunk kézzel-lábbal), a strandolás ciki, a városok viszont elviselhetetlenek.
És tulajdonképp a két véglet kétféle megítélése mögött is lehet valami, de tényleg. Akkor már a nyugodalmasabb átmeneti évszakok – gondolhatnánk. De ez sem egészen így van. Az átmeneti évszakokkal szemben például fel lehet hozni átmenetiségüket: sem nem ilyenek, sem nem olyanok – ráadásul rövidek is szoktak lenni, egyre bolondabb időjárási viszonyaink közepette. Nem elég melegek, és nem is elég hidegek, óhatatlanul kompromisszumot jelentenek a népszerűbb évszakok között.
Viszont legalább szép színesek – Japánban nem véletlenül van kiemelt jelentősége a cseresznyevirágzásnak, aki vitatja, hogy egy tavaszi virágzásba borult domboldalnál nincs szebb, még nem látott ilyet. Vagy igen: egy középőszi, napsütésesen tiritarka erdő (vagy hegyoldal) színvilágával sem nagyon lehet versengeni.
Itt volt újra Minket speciel a sokszínű ősz gondolkodtatott el: ez az az évszak, ami valahogy nem érdemli ki azt az elismerést, ami pedig szerintünk megilletné. Gyönyörű évszak, a boldog nyár után köszönt be, és az örömökben gazdag tél követi. Már nincs pokoli hőség, még nincs fogcsikorgató hideg – és mégis, valahogy senki sem szereti.
Miért szeretjük?
Az iskolában fogalmazást kell írni, Miért szeretem a Szovjetuniót? címmel. Pistike otthon megkérdi az anyukáját: Miért szereti a Szovjetuniót?
- Pistike, én nem szeretem a Szovjetunót. Apádnak jól fizető állása volt a minisztériumban az előző rendszerben.
Megkérdi hát a bátyját.
- Pistike, én nem szeretem a Szovjetuniót. Miattuk kell a Szabad Európát hallgatni, ha fontos hírekre vagyunk kíváncsiak.
Az édesapjával sem szerencsésebb.
- Pistike, én nem szeretem a Szovjetuniót. Az előző rendszerben sokat utazhattam, jobbnál jobb nőkkel ismerkedhettem. Most csak anyád van nekem.
Pistike leül, gondolkodik egy sort, majd végül megírja a fogalmazást.
„Én azért szeretem a Szovjetuniót, mert szegénykét rajtam kívül senki más nem szereti.”
Mint az egykori viccben a Szovjetunióról – talán hasonló okokból fordult felé a mi figyelmünk is. Szerettük volna kideríteni, van-e annyira súlyos trauma az iskolakezdés, hogy mindenkinek elvegye a kedvét ennek évszakától. A választ kiderítendő magyar hírességektől érdeklődtünk.
Elsőnek
Orosz Barbara véleményét kérdeztük. Közismerten ízig-vérig nő, aki minden körülmények között remekül néz ki, ad magára, és nyilván minden évszakról tudja, milyen előnyei vannak. Nem kellett csalódnunk.
A Cool TV műsorvezetője szereti az őszt: jól mennek a színei a szeme és a haja színéhez – igaz, hasonló okokból a tél is közel áll a szívéhez. Kicsit komolyabb megközelítésben: mivel ilyenkor kezdődik a színházi szezon, sokat ingázik a színház és a tévé között, így ilyenkor reggelente jár el lovagolni – ezt nagyon szereti. A téli sportok híveként ugyan jobban szereti a havas évszakot. Érzékeny szeme miatt ráadásul a gyors időjárásváltozást sem díjazza ilyenkor különösebben.
Tehát, hölgyeim, figyelem: az évszakokat aszerint is lehet osztályozni, mennyire passzolunk hozzájuk színben. Más kérdés, hogy a válasz elhangoztakor némi öniróniát azért mintha hallani véltünk volna Barbara hangjában...
Másképp, de szintén ízig-vérig nő
Tallós Rita is. Ő nem annyira az évszak színeire, mint amennyire hangulataira hívta fel figyelmünket. Ahogy azt röviden kifejtette, a középutat ő nem feltétlenül tekinti aranyból valónak.
A Jóban Rosszban színésznője saját bevallása szerint rapszodikus személyiség, a végletek emberének tartja magát – kivéve, ha a legfontosabb elvekről van szó. Ennek megfelelően az évszakokban sem az átmenetek híve: vagy legyen tél és hideg, síelésre alkalmas idő, vagy meleg nyár és strandidő – a köztes megoldásokért nem lelkesedik.
Oszter Alexandra esetében azért is tartottuk érdekesnek a kérdést, mert – lévén édesanyja olasz származású – a bizonyos mediterrán vérmérsékletről valószínűleg többet tud, mint az átlag. Kíváncsiak voltunk, ez az előítéletünk mennyire állja meg a helyét.
A színésznő nagyon szereti az őszt – bár, talán mediterrán gyökerei miatt is igazi favoritjainak a tavaszt és a nyarat tekinti: az ősz neki kicsit az elmúlást is jelenti. Igazán kedvenc évszaka viszont nincs; az biztos csak, hogy a télnek nem híve: a hideget ugyanis nem szereti.
A legmasszívabb népszerűségű magyar sorozat mellett
Csomor Csilla a golf iránti szenvedélyéről is ismert lehet – felmerült hát bennünk a kérdés, mennyire díjazza egy sportlady, ha a négy fal közé kényszeríti az időjárás. Erre a kérdésünkre nem kaptunk ugyan választ, de egy másik, nem kevésbé fontos szempontra felhívta figyelmünket.
A művésznő számára az ősz kedves évszak, bár az esős, hideg időt nem szereti: ekkor kezdődik ugyanis a színházi szezon, ami rendszeresen sok munkát jelent. Ez pedig egy színésznek mindig nagy öröm.
Úgyhogy tessék szeretni az őszt – vannak érdemei bőven.