Kampány nélkül az EP-választások előtt

Az EP-jelöltekre ugyanaz a határidő vonatkozik, mint a párttisztújításra, így március 10-ig kell majd jelölni párttisztségre és az uniós listára is. A listára az országos elnökség és a választmány tesz javaslatot.

Az MTI információi szerint már fel sem merül, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezesse a párt EP-listáját. Vezető szocialista politikusok ezt azzal indokolták, hogy mára "nem úgy alakult a helyzet, miszerint a kormányfőnek uniós tisztséget kellene vállalnia".

Ebben a helyzetben pedig nem célszerű a lista élére írni Gyurcsány Ferenc nevét, mert az csak indokolatlan spekulációkat indítana el - tették hozzá.

Korábban felvetődött, hogy hazai "nagypolitikusként" Göncz Kinga külügyminiszter legyen az EP-listavezető, de ez is lekerült a napirendről, mert most a kormány stabilitása a legfontosabb cél, amelynek "nem tenne jót egy minisztercsere" - mondták az MTI-nek szocialista elnökségi tagok.
Közölték: ma úgy tűnik, húzónév sem lesz a szocialista EP-jelölti listán, a valóságos jelöltek közül a relatíve legerősebbet kell majd előre helyezni. Ezért elvileg elképzelhető, hogy Tabajdi Csaba lesz a listavezető, de nem az ismertsége miatt, hanem mert ő a delegációvezető - magyarázták az MSZP vezetői.

Ahogy húzónévvel sem, úgy nagy kampánnyal sem készül az MSZP az EP-választásokra - legalábbis most így nyilatkoztak a párt vezetői. Ennek magyarázataként hozzáfűzték, az uniós választásokon egész Európára jellemző, hogy sosem a kormánypártok nyernek, és az első uniós választás óta kiderült: "politikailag semmi jelentősége nincs, hogy hány képviselőnk van az EP-ben".
Egy elnökségi tag az MTI-nek úgy fogalmazott: "Becsülettel végigcsináljuk a kampányt, de inkább úgy fogjuk fel, mint egy alkalmat a megszólalására".

A jelenlegi szocialista EP-képviselők közül a hírek szerint Kósáné Kovács Magdán kívül a többiek szívesen dupláznának - közölték szocialista vezetők. Mint mondták, felmerült az is, hogy megpályázza az európai parlamenti képviselői helyet Kökény Mihály, Baráth Etele és Szabó Zoltán is.

Közülük Kökény Mihálynak lenne a nagyobb esélye a jelöltségre, azért, mert ő listáról került be az Országgyűlésbe. Baráth és Szabó esetében - a kisebbségi kormányzás miatt - gondot okoz, hogy ők egyéni választókerületből jutottak be a Házba. "Ez a döntés így nemcsak a személyi kvalitásaikról szól majd" - mondták szocialista vezetők.

Az MSZP-ben még nem indult meg a hivatalos jelölési folyamat az országos tisztségekre, a tisztújító kongresszusra készülve, a jelölőbizottságnak március 10-ig kell ismertetnie a jelöltek névsorát, de a szabályok szerint még a kongresszuson is felmerülhetnek újabb nevek - mutattak rá elnökségi tagok.
Hozzátették: megoldhatná a "készülődő" konfliktusokat az, ha a jelölőbizottság élne az alapszabály szerinti lehetőségével, és a jelenleginél több elnökhelyettesre vagy alelnökre tenne javaslatot (ma két elnökhelyettes, és három alelnök van). Erről külön szavazással kell döntenie a párt legfelső döntéshozó testületének.

A jelölőbizottság csak februárban alakul meg, a pártszervezetek február 20-ig küldhetik be jelöléseiket. A jelölőbizottságba minden küldöttcsoportból részt vesz egy tag, akinek annyi szavazati joga van, ahány küldött van a csoportjában. Ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon, az így számolt szavazatok egyharmadára és emellett öt küldöttcsoport támogatására van szükség.
A szabályok szerint a jelölőbizottság 20 százalékának szimpátiáját el kell nyerni ahhoz, hogy egy jelöltet meghallgasson a testület, várhatóan márciusban.

A bizottságnak március 10-ig kell elküldenie a küldötteknek, hogy kiket jelöl az egyes tisztségekre.
Bár a jelölés valójában még meg sem indult, a szocialista vezetők várakozásai szerint nem valószínű, hogy nagy személycserék lennének az elnökségben, az igazi verseny az elnökhelyettesi, az alelnöki posztokért indulhat, ha a tisztségek számát nem változtatják meg - mondták a vezetés tagjai.

Hozzátették: változott a legfontosabb cél, az egypárti kormány lényeges szempontja a stabilitás, belső kampányokra most még sem érnek rá.

"Úgy tűnik, hatalmas indulatok sincsenek most a tisztújítás körül, ahol ez érdekes lehet, az a megyei középszint lesz, ott is egy-két megyében lesz többes jelölés, ilyen Békés, Baranya megye" - mondta egy elnökségi tag. Hozzátette: Budapesten voltak belső viták, például a Főgáz privatizációjáról, de a "négyes fogatnak" (Burány Sándor fővárosi elnök, Steiner Pál közgyűlési frakcióvezető, Hagyó Miklós és Horváth Csaba főpolgármester-helyettes) volt annyi józan esze, hogy ezt megoldották egymás közt.

Az MSZP 2009. március 21-én és 22-én tartja kétévente esedékes tisztújító kongresszusát.