A kis nőalakokat az 1908-ban Ausztriában talált (22-24 ezer évesre becsült) Willendorfi Vénuszhoz hasonlóan egyelőre Vénuszoknak nevezik, mivel a most fellelt szobrokon szintén nagyon hangsúlyosan ábrázolták alkotóik a nemi jegyeket.

Bár a hasonló leletek igen ritkák, a világ szinte minden táján előkerültek már ilyenek. Oroszországban is előkerültek már, többek között Voronyezs mellett és Kurszk közelében. Mindezek ellenére pontos kulturális vagy vallási jelentőségükről vajmi keveset tudnak a tudósok, szakemberek.

Amint az orosz régészek az Antiquity című brit szakfolyóiratban publikált cikkéből kiderül, hogy a zarajszki Vénuszokat gondosan gödrökbe helyezték, alájuk déli irányban apró szemű homokot, észak felé egy természetes vörös pigmentet szórtak, végül mindegyiküket egy-egy nagyobb mamutcsonttal takarták be.

Az egyik szobrocska láthatólag teljesen elkészült - nagysága 17 centiméter - a másikat, amelyik feleekkora, nem fejezte be alkotója.A paleolitikum - magyarul pattintott kőkorszak, vagy őskőkor - a legújabb meghatározások szerint mintegy 2,4 millió évvel ezelőtt kezdődött és nagyjából 11 500 éve ért véget. Ez alatt az idő alatt jelent meg és terjedt el a mai típusú ember, a homo sapiens, aki hozzálátott az eszközök használatához, és már nem csupán szerszámokat, hanem ékszereket és műalkotásokat is létrehozott.

A szakértők úgy gondolják, hogy az ilyen szobrocskákból fontos következtetésekre lehet jutni az adott korszak embereinek életére, szokásaira, hitvilágára nézve.

A szobrocskákon kívül az ásatáson találtak egy mamutbordát, amelyre egy mamutcsoportot ábrázoló rajzot véstek, egy másik csontdarabkát, amelyen keresztek vannak. Emellett előkerült néhány tárgy, amelyek céljáról a régészeknek elképzelésük sincs, mivel eddig még nem ismer ilyeneket a tudomány: mamutcsontból készültek, alakjuk egyforma, kúpos, mindegyiket mintákkal díszítették, de méretük eltérő.