Fleck Zoltán lát esélyt arra, hogy a parlamenti képviselők belássák: az igazságszolgáltatás működőképessé tétele fontosabb saját félelmeiknél, és "előbb-utóbb a józan ész győzedelmeskedik".

"Ha azt gondolnám, hogy erre nincsen esély - azok után, hogy egyszer nemmel szavaznak - akkor azt gondolnám, hogy a most nemmel szavazó képviselőkre nem hatnak a racionális érvek és egy dolog számít nekik: hogy valamitől félnek, valakiben nem bíznak, a köztársasági elnök jelölési eljárásával nem értenek egyet, jobboldalinak vagy baloldalinak tartják a köztársasági elnök jelöltjét" - mondta, hozzátéve: ezek olyan másodlagos vagy harmadlagos érvek, amelyek eltörpülnek ahhoz képest, hogy működőképessé kell tenni a magyar igazságszolgáltatást.

A jogszociológus kiemelte: "nagyon rossz lenne, ha főbíró nélkül maradna az ország".
"Ennek az igazságszolgáltatásnak nagyon komoly reformokra van szüksége", ez kiderült a mostani és az előző jelölt nyilatkozataiból is - közölte, hangsúlyozva: az is kiderült a nyilatkozatokból, hogy Sólyom László köztársasági elnök olyan jelöltet keres a Legfelsőbb Bíróság élére, aki elkötelezett a nagyarányú reformok iránt.

Fleck Zoltán rámutatott arra: ha nem sikerül LB-elnököt választani, ha nincs teljes hatáskörű vezető a bíróság élén, akkor csorbul a bírói hatalmi ág legitimitása. Ennél is fontosabbnak nevezte, hogy ha nincs megválasztott LB-elnök, akkor nincs senki, aki a jogalkotó partnere lehetne a szükséges törvénymódosítások előkészítésében.

Mint mondta, valójában arra van szükség, hogy a parlament által választott, nagy legitimitású vezető el tudja kezdeni az átalakításokat. Felhívta a figyelmet arra: a törvénymódosítások előkészítésében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökének van szerepe, az OIT elnöke pedig az LB elnöke. Megválasztott LB-elnök hiányában azonban sem az LB elnökhelyettese, sem az OIT elnökhelyettese nem tud nagy legitimitással fellépni a törvénymódosítások előkészítésében - tette hozzá.

Az Országgyűlés 203 igen, 152 nem és 9 érvénytelen szavazat mellett, titkos szavazással nem választotta meg Havasiné Orbán Máriát az LB elnökének hétfőn. A Győri Ítélőtábla elnökét Sólyom László köztársasági elnök jelölte a posztra, miután korábbi jelöltje, Baka András, a strasbourgi emberi jogi bíróság korábbi magyar bírája májusban nem kapta meg a szükséges kétharmados szavazattöbbséget.

Az LB korábbi elnöke, Lomnici Zoltán hatéves mandátuma június 24-én járt le. Az elnöki jogkört törvényi felhatalmazás alapján az elnökhelyettes, Kaposvári Bertalan gyakorolja, neki azonban áprilisban nyugdíjba kell vonulnia, mivel betölti 70. életévét.

Kaposvári Bertalan november 25-én újságíróknak azt mondta: kötelessége volt az elnökhelyettesi pályázatot kiírni, mert a határidők miatt a bíróság nem maradhat vezető nélkül, ez alkotmányos problémát okozna. Hangsúlyozta: nem tudott arról, hogy Sólyom László mikor jelöl, a pályázatot még azt megelőzően írta ki.

A vonatkozó jogszabály szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét az LB elnöke javasolja, az OIT véleményezi a jelöltet, majd a köztársasági elnök nevezi ki hatéves időtartamra. A Népszava szerint egyelőre bizonytalan, hogy az elnökhelyettesi pályázatokat az LB bírái véleményezhetik-e; ebben az ügyben aláírásgyűjtés indult, amelyhez a bírák kétharmada csatlakozott a Magyar Bírói Egyesület tájékoztatása szerint. A szabályok értelmében a testületi véleményezés minden esetben kötelező, kivéve az LB elnökhelyettesénél.

A Népszava nem hivatalos információi szerint eddig ketten pályáztak az LB elnökhelyettesi posztjára: Erményi Lajos főtitkár és Zanathy János tanácselnök. A pályázatot eredetileg január 5-i időponttal írták ki, de hírek szerint ezt december 18-ra előrehozták - írta korábban a lap.