Előre láthatóan nem

Helyesbítenénk azért: mivel az MSZP jó előre közölte, hogy nem kívánja effektíve támogatni a köztársasági elnök jelöltjét: lelkiismereti szavazás volt a kérdésben. Ez pedig a Kossuth-tér szakértők szerint eleve azt jelenti, hogy a nemek lesznek többségben a frakción belül (tulajdonképp egész ügyes megoldás: a burkolt elutasítás nem pártszerű döntésként realizálódik). Ez pedig praktikusan annyit jelent, hogy nem is választják meg a jelöltet – ehhez olyan többségre lenne szükség, amit a szocialisták nélkül a parlament nem tud felmutatni. Újabb Sólyom-jelölt vérzett tehát el, gyakorlatilag függetlenül attól, mennyire lenne alkalmas a vele betölteni kívánt posztra. Parlamenti praxisunkban nem példa nélküli jelenség.

Szakértelem

A szakértelem ócska bolsevista trükk – mondotta az egykoron tehetséges drámaíró az új korszak hajnalán, és úgy tűnik, ehhez az elvhez a demokratikus pártok is tartják magukat. Fontosabb szempont az, hogy a jelöltet megszavazó pártok szája ízének megfeleljen az adott jelölt – szakmai kvalitásai másodlagosak. Így lehetett például az egykori fideszes politikusból, később általános ombudsmanhelyettesből nagyhirtelen legfőbb ügyész – így kisebb volt az esély arra, hogy az illető kritizálni találja az akkortájt (is) kuszának tűnő médiakuratóriumokat.

Havasiné szakmai rutinjával speciel nagy gond a jelek szerint nincsen: régi motoros (avagy kerékpáros, a bicikli metaforája több alkalommal is előkerül vele kapcsolatban – így székét is a nyereghez hasonlítja, miszerint az kényelmetlen ugyan, és dolgozni is kell benne, de élmény célba érni), jó szervező, a táblabíróságok támogatják, miközben ő maga is reformpárti (a reformot viszont a status quo mindenkori haszonélvezői nem szokták szeretni, ez már csak egy ilyen műfaj). Az országgyűlés kisebbik felének támogatását is bírja – ami még mindig nem elég (sőt, ez az arány szokott a legaggályosabb lenni – a kisebbik fél támogatása rendszerint a nagyobbik fél elutasításával egyenértékű, ez a többségi demokráciák egyik fontos lényegi eleme).

A bírónő szakmai pályafutásával, mondjuk még egyszer halkan, érdemi probléma nem lenne: az elmúlt harminc évben következetesen kapaszkodott egyre feljebb a ranglétrán, az eddigi csúcs a Győri Ítélőtábla vezetői pozíciója. Ebben a minőségében támogatta Sólyom előző jelöltjét, Baka Andrást is – aki szintén nem volt a kormány szája ízének megfelelő személy. Ez éppen lehet rossz pont a szakmai életrajzban.

A bírójelölt terveiről igazán sokat egyelőre nem tudhatunk: támogatja a reformtörekvéseket (amik már jó ideje terítéken vannak a bírói karban és a félig külső kritikákban is), a megyei bíróságokat is ismeri, miközben ítélőtáblai bíróként a velük a hírek szerint némileg szemben álló csoportok támogatását is élvezi. Mindez szép és jó, még az MSZP jogi ügyekben kompetens képviselője, Bárándy Gergely is elismerte ennek fontosságát – hozzátéve, hogy nekik a tervezett sebesség nem tetszik, ezért sem akarják támogatni Havasinét. Egy indoknak jó, a háttérben mást szokás gyanítani.

Párt, politika

A bizonyos más pedig természetszerűen a politika lenne: a hírek szerint Havasiné szíve inkább jobbra húz – bár a legtöbb vele foglalkozó cikk kiemeli azt, hogy gyakorlatilag eldönthetetlen, kivel szimpatizál, kínosan ügyel függetlensége megőrzésére.

Persze elég lehet az is, hogy a jobboldali pártok elégedettek a jelölttel: tudható, hogy a Fidesz és a KDNP támogatja a bírónőt (és az e tekintetben éppen ellenzéki szerepet játszó SZDSZ is igent mondott a jelöltre), ami épp elég lehet ahhoz, hogy a szocialistáknak ne tessen az elnök jelöltje.

Hogy a pártpolitikai szempontok ebben a kérdésben milyen mértékben játszhatnak szerepet, nem tudjuk eldönteni – lehet, legalább ennyire fontos a pártok és az elnök között évek óta zajló presztízsharc.

Juszt sem

Sólyom László ugyanis következetesen nem egyeztet jelöltjeiről a pártokkal – amit azok jellemzően nem vesznek jó néven. Bár a jogszabályok logikus értelmezéséből az fakadna, hogy a köztársasági elnök olyan jelölttel áll elő, akinek támogatásában maga is biztos, Sólyom ezt a szempontot rendszerint figyelmen kívül hagyja.

Megnevezi aktuális jelöltjeit, akik aztán tendenciózusan nem kapják meg a szükséges támogatást – legjobb esetben valamelyik oldal egyöntetű egyetértését. Ilyen személy volt Péterfalvi Attila, aki a jobboldali szavazatokat begyűjtötte, a balliberális támogatás viszont esetében szinte azonnal ki volt zárva. Hasonlóan elődje, Majtényi László, aki viszont az ellenzék nemje mellett is az ORTT elnöke lehetett – a jelöltek többsége viszont elve a vesztesek magabiztosságával vállalhatta a felkérést.

Néhány kivétel azért akad: így Jóri Andrást megválasztották adatvédelmi biztosnak – igaz, szakmailag felkészült, magát a politikában nem exponáló, csendes tudósféleként valószínűleg nem különösebben tartott tőle senki. Fülöp Sándor a jövő nemzedékek ombudsmanjaként valószínűleg szintén nem okozhat különösebb zűrzavart maga körül: a kisebbségi ügyekért felelős országgyűlési biztos sem különösebben rettegett poszt – erre meg is választották Kállai Ernőt.

Legfelsőbb

Pedig a Legfelsőbb Bíróság (egyúttal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács) élére sürgősen meg kellene választani valakit: idestova fél éve van vezetés nélkül. Márpedig ez az időszak (súlyosbítva a belső presztízsharcokkal, amikből sajnos akad bőven) bőven elég volt ahhoz, hogy számos sajtóorgánum már válsághelyzetet emlegessen. A helyzet a jelek szerint marad változatlanul.

Következő menet

Már azt is tudjuk, ki lesz Sólyom következő jelöltje: újra Havasiné – hátha a többséghez szükséges uszkve hatvankét szocialista képviselő esetleg meggondolja magát Ha valamilyen oknál fogva mégsem így történne, két további alternatívát látunk elképzelhetőnek. Az egyik szerint fogja magát az elnök úr, és egyeztet a népképviseletet ellátó pártok illetékeseivel (igen, olyan a képviselet, amilyen a nép is, ha ez valakinek nem tetszik, változtasson magán) – ez hasonlóan esélyes, mint az, hogy Ján Slota meghirdeti a népek közti barátság nemes eszméjét, és közös parlagfűellenes klubot alapít Vona Gáborral.

A másik az, hogy néhány hasonlóan sikeres próbálkozás után Sólyom talál egy olyan jelöltet, aki kellően jellegtelen ahhoz, hogy senki se akarjon ellene szavazni.

Lehet tippelni, melyik mikor következik be.