Maradék pénzek kiosztása
Már ma dönthet a kormány az egészségbiztosítási pénztár maradványösszegének kiosztásáról - közölte szerdán az Országgyűlés egészségügyi bizottságának Nagykanizsára kihelyezett ülésén a testület szocialista elnöke.
2008. december 10. szerda 16:06 - Hírextra
Kökény Mihály az ülést követő sajtótájékoztatón megerősítette, hogy akár már ma megszülethet a döntés, és nem cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint 15 és 20 milliárd forint közötti összegről van szó. A megtakarítást várhatóan az egészségügyi szakellátó intézmények között, a teljesítmények alapján osztják el - tette hozzá a szakpolitikus.
Elmondta: a jövő évi költségvetésben nagyjából az ideinek megfelelő összeg, mintegy 743 milliárd forint jut az egészségügyre. Hozzáfűzte: reményei szerint a kis- és közepes keresetű
közalkalmazottak számára sikerül megállapodni az érdekegyeztetési folyamatban a kieső 13. havi jövedelmet pótló bérkompenzációról, amelyre mintegy 100 milliárdot szán a kormány.
Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke közölte: az Egészségbiztosítási Alap pénzmaradványa szerződéssel lekötött pénz, amit a kórházak a saját "bőrükre" takarítottak meg. A tavalyi 22,4 milliárd forintos elvonás kiosztását is várják, mert ez természetes kötelezettség, ráadásul a kórházak lejárt határidejű tartozása már most közel 70 milliárd forint.
Schvarcz Tibor, a szakbizottság szocialista alelnöke hozzátette: egyetért a két oldal abban, hogy ezt a pénzt az egészségügyben kell felhasználni. "Egyelőre tartalékban van, de nem feledkeztünk meg arról a pénzről sem" - fogalmazott.
Az egészségügyi bizottság az őszi ülésszak utolsó bizottsági ülésén alapvetően a Zala Megyei Kórház és a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház helyzetével, a megye lakosainak egészségügyi állapotával ismerkedett.
Kvarda Attila, a megyei intézmény stratégiai és fejlesztési főigazgató helyettese előadóként hangsúlyozta: egészségügyi szempontból két hátrányos helyzetű kistérség van a megyében, a zalaszentgróti és a letenyei, ahol magasabb a megbetegedések és a halálozások aránya is, ezért szükség van a helyzet javítására. Úgy értékelte, hogy javulást hoztak a zalaegerszegi kórházban a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése és kezelése érdekében tett fejlesztések, de ezek hatása 40-50 kilométerrel távolabb már kevésbé érződik.
Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója a fejlesztés főbb vonalait ismertetve említést tett a teleradiológia elindításáról, az online kapcsolatok létrehozásáról, amelyek a diagnosztizálást és ezáltal a gyógyítást gyorsítják. Ismertette azt az országosan egyedülálló kezdeményezésüket, hogy a kórházban főállású egészségnevelőt alkalmaznak: a csaknem 1.500 dolgozó számára szervezett szűrővizsgálatokkal, táplálkozási- és életmódtanácsokkal, vagy például konfliktuskezeléssel, feszültségoldással szintén az egészségfejlesztést szolgálják.
Jelentős problémának nevezte ugyanakkor, hogy a kórházak gazdálkodása nem kiszámítható, nem tervezhető, hiányzik a stabilitás. A zalaegerszegi intézményben az idei kiadások meghaladják a bevételeket, és a teljesítmény-volumenkorlát miatt a bevételeket már nem lehet tovább növelni, de elhangzott az is, hogy a megyei önkormányzat az utóbbi években erőn felül, mintegy 1 milliárd forint támogatást biztosított az intézménynek.
Kovács József, a nagykanizsai kórház főigazgatója a tavaly végrehajtott egészségügyi reformmal kapcsolatos gondokról is említést tett. Indoklása szerint emiatt mintegy 30 százalékkal csökkent az aktív ágyak száma, visszaesett a betegforgalom, és csökkent a kórház bevétele is.
A háziorvosok véleményét tolmácsolva azt mondta: az alapellátásban szerencsés lett volna megtartani a vizitdíjat, ami a szakellátásban viszont inkább nehézségeket okozott. A kórház gazdálkodásáról kifejtette: egyensúlyban tartják a kiadásokat és a bevételeket, de ez tavaly is az egészségpénztári kassza maradványának visszaosztásával volt tartható.
A bizottsági ülésen Mikola István - aki öt éve a megyében él, zalacsányi lakos - úgy fogalmazott: a kórházak a legnagyobb és legbonyolultabb gazdasági üzemek ma Magyarországon. Különösen a nagykanizsai kórház gazdálkodásában elért eredményeket dicsérte, de felhívta a figyelmet arra, hogy 2009 rendkívül nehéz év lesz a kórházak számára, mert most már nemcsak a kiadási, de a bevételi oldal csökkenésére is számítani kell.
Kökény Mihály a zalai aprófalvas településszerkezetből következő ellátási nehézségek ellenére kedvezőnek látta a megye egészségstratégiáját. Válaszként felhívta a figyelmet arra, hogy el lehet törölni a volumenkorlátot, de akkor számolni kell a finanszírozás kiszámíthatatlanságával.
Említést tett arról, hogy hamarosan kormányzati döntés születhet a szakorvosi képzés rendszerének átalakításáról, ami részben csökkentheti az orvosok elvándorlását. Az új rendszerben ugyanis a súlyponti kórházak is szakorvosi képzőhelyekké válhatnak, nem csak az egyetemi centrumok.
Forrás: MTI