"A különszám ötlete tavaly, az űrkutatás kezdetének félévszázados jubileuma kapcsán vetődött fel, amikor arra gondoltunk, hogy a legérdekesebb alkalmazásokat csokorba gyűjtve kellene közérthetően bemutatni" - mondta az MTI-nek Both Előd, a MŰI igazgatója, hozzáfűzve, hogy ez a Természet Világának második úrkutatási különszáma, az előző még 2001-ben jelent meg.

A különszám bevezető tanulmányát Pap László akadémikus, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke írta, aki összefoglalja a magyar űrkutatás legfontosabb eredményeit és céljait. A kiadványban méltatják a Bay Zoltán 1946-os kísérletét, aki kutatócsoportjával sikeresen vette a Hold felszínéről érkező radarjeleket.

"Ettől számítják a hazai űrkutatás kezdeteit" - emelte ki Both Előd, megjegyezve, hogy eddig száznál több magyar fejlesztésű műszer és detektor járt a világűrben. Az első magyar eszköz, a mikrometeorit-csapda 1970-ben jutott el a világűrbe. Tíz évvel később, 1980-ban Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós hat hazai műszerrel végzett kutatásokat a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén.

1984-ben indult útjára a Vénusz tanulmányozására felbocsátott Vega-1 és Vega-2 űrszonda:
fedélzetükön magyar műszerek is voltak. Magyarország részt vesz az Európai Űrügynökség Rosetta-programjában is: a 2004-ben elindított űrszonda tíz év alatt éri el az 500 millió kilométerre lévő Csurjumov-Geraszimenko üstököst.

A 48 oldalas gazdagon illusztrált különszám szerzője Frey Sándor, a Földművelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának munkatársa, aki egyben az Űrvilág hírportált is "üzemelteti".

Both Előd a kiadványban szereplő alkalmazásokat ismertetve beszélt a meteorológiáról, egyebek közt az ózonlyuk és a trópusi viharok folyamatos követéséről.

"Nagyon érdekes képpárt sikerült lehozni az Aral-tó kiszáradásáról. Ez egy megdöbbentő folyamat" - jegyezte meg a MŰI igazgatója.

Érdekességként emelte ki az indokínai mezőgazdaság és az erdőterületek viszonyát, azt, hogy hogyan tör előre a földművelés a trópusi erdők rovására. Szerepelnek a kiadványban természeti katasztrófák, így árvizek, vagy a kaliforniai erdőtüzek, ugyanis évről évre műholdakkal követik nyomon a tűzgócokat, a füst terjedését.

"Nagyon érdekes az az összeállítás, amely azt mutatja be, miként látszanak az űrből a hagyományos mezőgazdasági művelési területek, ha például körkörösen öntöznek valamit, vagy hogy milyen sugaras szerkezetű a trópusi erdőktől elhódított területek mezőgazdasági művelése" - mondta.

Ismertetése szerint Európában egyaránt megtalálhatók a kis keskeny parcellák és a nagytáblás művelés.

"Ezt mind látható az űrből és összehasonlítható".
Both Előd kitért az űridőjárás kutatására is, amelynek egyre nagyobb a jelentősége, hiszen a Napból érkező töltött részecskék zavart okozhatnak a távközlésben, ahogy az elektromos elosztórendszerekben is.

A különszámot hétfőn 11 órakor mutatják be Budapesten, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat központjában.