LESZ vs. BA

A Budapest Airport (BA) érdekes módját választotta „zavartalan működése” megőrzésére: tárgyalni nem ment el a szakszervezetekkel, hanem helyette pár tucat görög utasbiztonsági szakembernek tartott gyorstalpalót, majd mától munkába is állította őket - akiket sokan „sztrájktörőknek” neveznek.
A BA szerint az új utasbiztonsági ellenőrök rendelkeznek az EU-ban általánosan kötelező szakmai háttérrel, elméleti és gyakorlati felkészültséggel, valamint a szükséges egészségügyi vizsgálaton is átestek. Ezzel szemben a LESZ véleménye pont ellentétes: a külföldi sztrájktörők értelemszerűen nem rendelkezhetnek a szükséges magyar szakvizsgákkal, és magyarul sem beszélnek, ami egy biztonsági auditálás során a reptér visszaminősítését, lefokozását is magával hozhatja.

A szakszervezetek oldalán szállt ringbe a KDNP is. Molnár Béla és Soltész Miklós állítása szerint a görög munkások alkalmazása a törvények semmibe vétele. A közlemény szerint „a munka törvénykönyve kimondja: a munkabeszüntetést megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig tilos kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatása a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén, ahol sztrájk van”. Így a párt felszólítja a BA-t, hogy hagyjon fel a törvénysértő tevékenységgel.

Nagy ugrást a ma reggel 9 órára meghirdetett tárgyalás sem hozhat, ugyanis a LESZ hozzáállás az, hogy „bármiféle egyeztetés legelső feltétele” az importmunkások hazaküldése, míg BA nem nagyon akar hazaküldeni senkit. Maga a tárgyalás is egyáltalán azért kerülhetett szóba, mert a nevét elhallgatni kívánó BA-s képviselő tegnap a populáris „közeledés” és a „kompromisszum” szavakat ejtette ki a száján. A reptér egyébként hatalmas veszteségekkel, de üzemel, a járattörlések főleg a Malév és a fapados cégek járatait érintik.

VDSZSZ vs. MÁV

A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) lényegében még mindig ugyanazt akarja, mint legutóbb: pénzt a MÁV Cargo eladásából, fizetésemelést és a legújabb menetrend „értelmetlenségeinek” helyreállítását. A MÁV - és a mögötte álló kormány - pedig továbbra sem hajlandó ilyen - mint Veres János pénzügyminiszter fogalmazott: megalapozatlan - követeléseknek eleget tenni. Tehát lényegében ugyanott tartanak, ahol az előző sztrájkot abbahagyták.

Kivéve azokat, akik vonattal akarna menni valahova: ők megszívták. Reggelre a Dél-Dunántúlon gyakorlatilag megbénult a vasúti közlekedés, Szeged, Pécs, Kaposvár és Szombathely nem fogadott és nem indított vonatokat, Debrecenben és Nyíregyházán pedig minden jegyvizsgáló és kocsivizsgáló sztrájkolt. De Budapesten sem jobb a helyzet: a Keleti és Déli pályaudvar meghalt, a Nyugati egyszerűen kiszámíthatatlan.

Az álláspontok továbbra sem közeledtek, a vonatok nagy része még mindig áll. A MÁV elismerte: a vasutasok közül sokan tényleg csak havi 60-70 ezer forintot keresnek a cégnél, amire egy dolgozó úgy reagált, hogy: „egy-két éve itt lévő szarházi senkiknek 250 ezer forint jár, akkor nekünk 3 millió forint”. A sztrájkot nem egy szervezet biztosította támogatásáról, Horn Gábor az SZDSZ nevében pedig arra kérte a kormányt, hogy tegyen meg mindent az utasok tájékoztatása érdekében.

BKV vs. Dolgozók

Minden valószínűség szerint csütörtök reggel fél ötkor részlegesen leáll a fővárosi tömegközlekedés és csak délután egy után éled újra. Ennek oka, hogy a buszos érdekképviseletnek nem sikerült megállapodniuk a céggel, így már csak a „elégséges szolgáltatás” mikéntjéről szeretnének beszélgetni. A bénulás azért nem teljes, mert a vaskerekesek nem csatlakoztak a sztrájkhoz, ahogy a BKV két alvállalata - a Nógrád Volán és a VT Transman - sem.

A buszosok legfőképp az anyagi biztonság hiányát nehezményezik, sztrájkba is ezért fogtak - a vaskerekesek ezzel szemben megvárják az év elején kezdődő bértárgyalásokat, de ha azok sem vezetnek eredményre, akkor ők is sztrájkba kezdhetnek. A gumikerekesek követeléseiket öt pontban összegezték: szülessen törvényi szabályozás a városi közlekedés finanszírozásának rendezésére, a normatív támogatást és a finanszírozás átalakítása, a cég stabil működéséhez kellő feltételek megteremtése, és a BKV 80 milliárdos tartozásának fővárosi átvállalása. Mindeközben a trolisok mintegy egymilliárdnyi bértartozás miatt fordultak bírósághoz.

Felmerült az a gondolat is, hogy a fővárosnak nem jegyáremeléssel kéne enyhítenie a felmerülő anyagi gondokon, hanem erre egy külön alapot illene létrehozni. Innen eljutottak odáig, hogy a fővárosnak és a kormánynak is kellene egy-egy képviselőt küldenie tárgyalásokra, elvégre „azzal is tisztában vagyunk, hogy a megoldás kulcsa a kormány és a főváros kezében van”- mondta Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője. A sztrájk várhatóan a XVII. és a XVIII. kerületek közlekedését veszélyezteti leginkább.