A természeti katasztrófák áldozatainak megyékre lebontott adatait összegző kutatók elmondták: az volt a céljuk, hogy tanulmányukkal segítsenek az illetékeseknek jobban felkészülni a vészhelyzetekre.

A bő három évtized (1970-2004-ig) adatait feldolgozó tanulmány szerzői, Susan Cutter és Kevin Borden jelentésükben egyértelműen a hőséget nevezték meg a legnagyobb veszélyforrásként. A kutatás szerint a hőség és az aszály követelte a legtöbb áldozatot, az összes haláleset 19,6 százalékát. A nyári viharok voltak a felelősek az elhunytak további 18,8 százalékának haláláért. A földrengések, erdőtüzek és hurrikánok viszont együttvéve alig 5 százalékát okozták az elhalálozásoknak - állapították meg a Dél-Karolina Egyetem tudósai a Health Geographics nemzetközi folyóiratban közzétett dolgozatukban.

Mint mondták az vezette őket, hogy eloszlassanak néhány közkeletű mítosz az embereket fenyegető veszélyekről.

"Szerintem a legtöbb ember arra gondolna, ha megkérdeznék, hogy a legtöbb halálesetet és pusztítást a hurrikánok, a földrengések és az árvizek okozzák. Nem említenék a hőséget" - mondta egy telefoninterjúban Cutter.

A haláltérképen kirajzolódott, hogy a legnagyobb veszélynek a déli államokban élők vannak kitéve a meleg, a hurrikánok vonulási iránya és az ott húzódó nagy síkságok szélsőséges éghajlata miatt.

A tanulmány szerint a legnagyobb biztonságban a kaliforniaiak vannak - bár ők is déli államban élnek, ráadásul földrengésövezetben. A szerzők leírták azonban, hogy a földrengés-kockázatos zónákban érezhető a biztonságosabb építési szabályok bevezetésének hatása, hiszen "az építmények többé nem omlanak az emberek fejére". A hurrikánok és trópusi viharok sújtotta területeken a viharok előtti kitelepítések csökkentették jelentősen az áldozatok számát.
Cutter hozzáfűzte, hogy ehhez hasonló országos adatbázis még nem készült.