Adott ugye egy magát profinak nevező klubvezetés, egy elzavart edző, aki a magyar labdarúgó társadalom megbecsült tagja, és adott egy darab papír, melyre valaki rajzolt egy méretes hímtagot. Ebből kell összerakni a mi imádnivaló magyar focink újabb hihetetlen történetét. Kis magyar focietikett csak kiváló rajzkészséggel rendelkezőknek – avagy mi is történik a magyar futballban manapság? Vagy inkább a kérdést úgy kellene megfogalmazni, hogy mi is történt Egervári Sándor fejében? Valami nagyon beüthetett nála, ha tényleg ő rajzolta a falloszt a győri vezetőknek.

Meglepetés a fiókban

Pedig tavaly még minden szép és jó volt a mosoni megyeszékhelyen, kész lett a szép stadion, a tulajdonosok osztogatták a pénzt – igazi futballutópia alakult ki az ETO háza táján. Az év végi harmadik hely után pedig végképp vállukra vették a vezetők a sikeredzőt, Egervári Sándort, akkor még senki nem gondolta, hogy alig néhány hónappal ezután egész egyszerűen „faroknak” fogják egymást nevezni a nagy és meghitt ETO-családon belül.

A 2008-2009-es, azaz éppen futó bajnokság őszi befejezése után aztán már sejtettek valamit a nem éppen boldog győri drukkerek. A csapat ugyanis messze nem tudta megismételni a tavalyi dobogós helyet és mindössze a 13. helyet tudták megszerezni a nem túl acélos magyar első osztályban. Gondolkodtak, gondolkodtak Tarsoly Csabáék, s végül a győri vezetés úgy döntött, hogy meglépik az egyetlen normális lépést és elküldik Egervárit.

Az edző persze fölkészülhetett erre. Mégis kiakadt egy kicsit. A napokban aztán robbant a bomba, vagyis inkább kibújt a… szóval előkerült a rajzolt fallosz a győri vezetők, Tarsoly Csaba és Klement Tibor asztalfiókjaiból. Az egész történetre persze azonnal rábukott a komplett magyar bulvársajtó és rákérdeztek Egervárinál, hogy vetemedhetett ilyen páratlan nagy bunkóságra.

"Nem rajzoltam én semmit"

Csakhogy Egervári Sándor a jól megérdemelt szabadságát töltötte, mégpedig Madeirán. Annyit azért nagyjából minden őt megkereső sajtómunkásnak elmondott, hogy ugyan már, hagyják békén, nem rajzolt ő semmilyen falloszt. „Hát… ez nevetséges. Nem rajzoltam én semmit…” – mondta el például a sztorit felkapó bulvárlapnak.

A magyar edzők ezután pedig szinte egytől egyig mellé álltak (jó, ez túlzás, mondjuk inkább úgy, hogy nem ítélték el tettéért). Azaz a magyar edzői társadalom nagyjából ott tart, ahol a péniszek mindenféle következmények nélkül nőhetnek egészen az égig, ahol nem divat elismerni saját emberi gyarlóságunkat, és ahol az eddig megbecsült és sokak szerint sokra hivatott szakember ilyen egyszerű húzással kirekeszti magát a „normális edzők” társaságából.

Másfelől nem is olyan egyértelmű ám a helyzet: gondoljunk csak bele, micsoda érzelmek, indulatok és feszültségek halmozódhattak föl abban az emberben, aki ilyenre vetemedik. Persze még mindig nem biztos, hogy Egervári volt a nagy grafikus, de több mint valószínű. Annál is inkább, mert a klub több játékosa is megerősítette – persze csak név nélkül –, hogy bizony ők is úgy tudják: Sándor bá’ alkotta meg a magyar sajtóban azóta igen komoly karriert befutó testrészt.
Természetesen meg szerettük volna kérdezni ezzel kapcsolatban a győriek vezetőit is, de például Tarsoly Csaba tulajdonos kikérte magának, hogy őt ezzel a témával zaklassuk. Sőt, azt is kérte, hogy ha lehet, ne nagyon írjunk az egész fallosz-történetről.

A magyar foci szintje

Ezt viszont nem tudtuk megígérni neki. Mert ez az egész sztori akkora nagy bunkóságból indult ki, ami már a magyar focival szemben immunissá vált közvélemény szemében is nagy böszmeség.
Ráadásul még az sem biztos száz százalékig, hogy Egervári a böszmeség elkövetője. Viszont pont ezért: nem lehet egészen véletlenül, hogy a játékosok csínyéről van szó? Vagy ha nem is csínyről, akkor előre megfontolt lejáratásról szintén a játékosok által? Egyébként is, ki tudja elképzelni az öreget, ahogyan belopódzik Tarsoly irodájába és sutyiban elhelyezi a fiókban az „ajándékát”? Bárki is tette oda a farkat ábrázoló papírlapot tettével demonstrálta, hogy milyen szinten ragadt meg a magyar futball.

Ráadásul ha az alkotó komolyan gondolta az "Ennyit ér itt a szakma" képaláírást valószínűleg tisztában lehet azzal, hogy ő maga is az ottani szakmához tartozott valaha, esetleg tartozik még most is. Azaz ő maga is volt valaha egy nagy...