A költségvetés egyik nyertese a sport

"Kevés boldogabb miniszter volt nálam, amikor elkészült a jövő évi költségvetés első változata, amely szerint jövőre ugyanannyi jutott volna a sportra, mint idén, az olimpia évében - mondta az MTI-nek Gyenesei István. - A válság hatására azonban ez átdolgozásra került, s nyolc százalékos csökkenést kellett betervezni, míg a többi területnél ez átlagban 12 százalék volt. Komoly összjáték, esetenként a kormánypárt és az ellenzék együttműködésének eredménye, hogy ismét sikerült a sportköltségvetést jó pozícióba visszatornázni."

Gyenesei kiemelte, a 8 százalékos csökkenés több mint egymilliárd forintot jelentett volna, ezzel szemben 5,2 milliárd forint plusz került a sportba.

"Ez több részből áll össze, benne van az iskolai sportra fordítható összeg, az önkormányzatok sport normatívája, az önkormányzatok által a sportlétesítmények felújítására fordítható pénz és a jégkorong utánpótlásnak szánt 170 millió forint is. - tette hozzá. - A különböző idei kormányzati tartalékalapokból összesen további 2,103 milliárd forintos plusztámogatáshoz jut a magyar sport, s ezzel, a jövőre felhasználható többlettel 2009-ben összesen 20,021 milliárdot kap ez a terület.

Összességben tehát a válság kirobbanása utáni változathoz képest 58 százalékkal több jut a sportra, de még az eredeti tervhez viszonyítva is 45 százalékos a növekmény. Az utánpótlás versenysportra például 30 százalékkal több jut, mint 2008-ban. Ebben komoly partnerre találtam Sárközy Tamásban, a Nemzeti Sporttanács elnökében."

A létesítményhelyzettel kapcsolatban a miniszter kiemelte, hogy többek között 800 millió forint jut a Komjádi uszoda, 360 millió a Szeged Maty-éri vízi bázis felújítására és mintegy 500 millióból új sport munkacsarnok épül Budapesten.

"A Komjádi a magyar úszósport szentélye, katedrálisa, amely az utóbbi években életveszélyes állapotba került. Az eredeti költségvetési tervezetben nem volt bent a felújítására pénz, de a kormány általános tartalékalapjából felszabadult kétmilliárdból 800 milliós felújítási keretet különítettünk el. Ez is a versenysportot szolgálja, azzal a 950 millióval együtt, amelyet a Magyar Olimpiai Bizottság oszthat szét a szövetségek között. Már most jelzem, hogy azt a javaslatot, amelyet a MOB letesz az asztalra, én elfogadom majd." - jelentette ki Gyenesei István.

A sportért felelős miniszter a Sportkórház sorsáról úgy vélekedett, önálló sportegészségügyi központra van szükség.

"A sportegészségügy alapvetően határozza meg egy nemzet sportteljesítményének eredményességét, Peking ezt napnál világosabban bebizonyította számunkra. Itt előre kell lépni. Január elején Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Székely Tamás egészségügyi miniszterrel hármasban leülünk, hogy felvázoljuk a Sportkórház jövőjét. Véleményem szerint szükség van önálló, sportot szolgáló korszerű kórházra és önálló sportegészségügyi központra, amelyet külső tőke bevonásával kell megteremteni, olyan garanciákkal, hogy a sport a piaci árnál kedvezőbben juthasson a szolgáltatásokhoz. Ehhez végig kell gondolni a sportbiztosítás megteremtésének lehetőségét is. Mindezt ott kell létrehozni, ahol a Sportkórház most is áll, a Testnevelési Egyetem mellett."

Gyenesei a Puskás Ferenc Stadion kérdésében hangsúlyozta, hogy ezt a kihívást nem szabad összekeverni a tervezett Nemzeti Labdarúgó Arénával.

"A Puskás Stadion felújítására, illetve átalakítására, hogy egy 60-70 ezres, atlétikai pályával ellátott korszerű létesítmény jöjjön létre, 30-50 milliárd forint kell, s akkor még nem beszéltünk a gazdaságos működtetéséről. Ez jelenleg nem aktuális, mivel nincs rá elégséges forrás.

Gondolkodunk a megoldáson, de addig is kondicionálni kell a jelenlegi állapotát. Tőle független egy 30-35 ezres Nemzeti Labdarúgó Aréna felépítése, amelynek helyszíne lehet a Fehér úton állami tulajdonban lévő terület vagy a Fáy utcai Vasas-pálya." - nyilatkozott a sportért felelős miniszter.