Általános és mélységes a bizalomhiány

A köztársasági elnök a hetilapnak adott interjúban beszélt a december 8-i eredménytelen főbíró-választásról is.

Véleménye szerint néhány, főleg baloldali véleményformáló igyekszik arrafelé terelni az ügyet, mintha személyes ellentét lenne az MSZP-frakció és a köztársasági elnök között az egyeztetés nélküli jelölés miatt. Pedig nem ez a lényeg, hiszen a szocialisták már öt, szintén nem egyeztetett jelöltemet megszavazták - jegyezte meg.

Mint kiemelte, csak a jelölés nyilvános formájával lehet elérni, hogy a pártok érveiket és ellenérveiket a nyilvánosság előtt mondják el, és ne ejtsenek ki jó jelöltet az előzetes alkuk során, amelynek érvei és tétjei titokban maradnak. Hangsúlyozza azt is, hogy nyilvánosan képviselhető indokok nem hangzottak el.

A nyilvános folyamat garantálja leginkább a megválasztott tisztségviselő függetlenségét a pártpolitikától. Mindegyik esetben független pozícióról van szó, ezért is jelöl az elnök. Hogy ez milyen fontos, érdemes felidézni a rendőri és a független ügyészi nyomozás közötti különbséget jó néhány politikailag érzékeny bűnügyben, lásd korábban a Kulcsár-, és most a Zuschlag-ügyet - nyilatkozta az államfő a lapnak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a parlament maga hagy betöltetlenül fontos tisztségeket, ahol pedig csak saját magával kellene egyeztetnie. Ennek kapcsán megemlítette, hogy hét éve nincsenek alelnökei a számvevőszéknek, sokszor évekig üresek alkotmánybírói székek, noha itt az Országgyűlés maga jelöl, és egymás között kell megegyeznie a frakcióknak.

Sólyom László szerint az októberi nemzeti csúcs célja az volt, hogy elmossa a kormány felelősségét, azt sugallva, hogy mindnyájan együtt vagyunk felelősek azért, ami történik, pedig válságban éppen a feladatok és felelősségek tisztán tartása a fontos.
"Örülök, hogy ehhez nem adtam a nevem" - szögezte le az államfő.