Magyar Örökség-díj

Az egyesület pénteki közlése szerint a díjat ezúttal Herencsár Viktória cimbalomművésznek, Koch Sándor virológus professzornak és posztumusz Cs. Szabó László írónak, valamint a 90 éves Hadtörténeti Múzeumnak, a "Beszélni nehéz" anyanyelvi mozgalomnak, a 700 éves Pálos Rendnek, Esztergályos Jenőnek és az általa alapított Apáczai Kiadónak ítélték oda.

A Magyar Örökség-díjat, amellyel korunk, valamint a XX. század első felének legjelentősebb magyar teljesítményeit jutalmazzák, ötvenharmadik alkalommal adják át; évente négy alkalommal hét-hét díjazott részesül az elismerésben.

A Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság elnöke Hámori József neurobiológus, agykutató, akadémikus, az Akadémia alelnöke. A bírálóbizottság alelnöke Fekete György, belsőépítész.

Herencsár Viktória Budapesten született 1953-ban. Három és fél éves korában kezdett cimbalmon játszani. 1974-ben kitüntetéses diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárképző tagozatán cimbalom és szolfézs-ének szakon. 1991-ben szervezője és házigazdája volt az első Cimbalom Világkongresszusnak; itt alakult meg a Cimbalom Világszövetség, melynek azóta elnöke.

Koch Sándor virológus professzor a Salk-, majd a Sabin-vakcina termelésének megvalósítója 1925-ben született, kutatási területe: vírus vakcinák és vírus receptorok a sejten. Dolgozott a SZOTE Mikrobiológiai Intézetében, a Humán Oltóanyagtermelő Intézetben, az Országos Közegészségügyi Intézetben, a SOTE II. számú Kórbonctani Intézetében, tanított virológiát az ELTE Természettudományi Karán és humángenetikát a SOTE-n.

Cs. Szabó László Kossuth- és Baumgartner-díjas író, esszéista, kritikus 1905-ben született Budapesten, Kolozsváron nőtt fel. Első írásai 1927-ben jelentek meg, később a Nyugat munkatársa lett. 1935-től 1944-ig a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetője volt. 1948-ban emigrált Olaszországba, 1951-től Nagy-Britanniában élt, ahol a BBC magyar osztályának munkatársa volt, nyugalomba vonulása után külsősként dolgozott a BBC-nek és a Szabad Európa Rádiónak, szervezte az emigráns magyar irodalmat. 1980 után évente hazalátogatott, művei itthon is megjelentek. 1984-ben hunyt el Budapesten.

A Hadtörténeti Intézetet és Múzeumot 1918 novemberében alapították, a Nándor laktanyából átalakított épületébe 1929-ben költözhetett be, ahol az első állandó kiállítás 1937-ben nyílhatott meg. Az elmúlt évtizedekben az intézmény híven szolgálta a magyar katonai-hadtörténeti, nemzeti múlt feltárását, kutatását, a tárgyi és írásos emlékek megőrzését és azok bemutatását itthon és külföldön egyaránt.

A "Beszélni nehéz" anyanyelvi mozgalmat a húsz éve, 1988-ban elhunyt Péchy Blanka színésznő, író, nyelvművelő, a Kazinczy-díj

alapítója indította el a Magyar Rádió Beszélni nehéz című műsorával.
A celldömölki székhelyű Apáczai Kiadó 1990-ben alakult meg. A Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjáig Magyarország legnagyobb magán tankönyvkiadója volt. Alapítója, Esztergályos Jenő ügyvezető a falusi kisiskolától az egyetemig végigjárta a pedagógusi szakma minden lépcsőfokát. Kiadói ars poeticájuk szerint olyan szép könyvet kell készíteni, amibe beleszeret a gyerek, s olyan jó könyvet kell szerkeszteni, amelyből csak eredményesen lehet tanítani, és jól lehet tanulni.

Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendet, a Pálos Rendet a XIII. században Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította. A II. József rendeletére 1786-ban Magyarországról száműzött rend 1934-ig Lengyelországban működött, majd a Gellért-hegyi sziklatemplomban telepedtek meg, később Pécsett és Petőfiszállás-Pálosszentkúton alapítottak kolostort. A Rákosi-rendszer ismét üldözötté tette a pálosokat, akik közül orosz katonák meggyilkolásának vádjával Vezér Ferenc atyát ki is végezték.