Paczolay Péter az MTI-nek hétfőn adott interjújában úgy értékelte, hogy a határozatot követő kritikák nem a határozat érveivel vitatkoznak.

"A kritikák - amelyek Európából való kizárásra, konzervativizmusra utalnak - nem a határozat érveivel vitatkoznak igazából, hanem a saját maguk által ideálisnak elképzelt megoldástól való eltérés miatt keseregnek és bírálják a testületi döntést" - fogalmazott az elnök.

Az Alkotmánybíróság elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta: egyes kritikák európai, illetve világszinten példátlannak nevezték a határozatot, mások higgadtabban bírálták, megint mások pozitívan nyilatkoztak róla.

Paczolay Pétert annak kapcsán kérdezte az MTI, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Népszabadság szombati számában megjelent interjúban konzervatív fordulatként értékelte az Alkotmánybíróság határozatát, a Népszabadság hétfői számában pedig Szetey Gábor volt személyügyi államtitkár gyáva, idejétmúlt és paternalista jelzőkkel illette ugyanezt a döntést.

Az elnök szerint az ilyen, erkölcsi meggyőződésből fakadó kérdésekben nem csak a társadalom, az alkotmánybírák is megosztottak. A testületen belül a kilenc alkotmánybíró kilencféleképp vélekedett a kérdésről, a testület döntése nehéz kompromisszum volt, "magam is erős kompromisszumokat kötöttem" - tette hozzá Paczolay Péter.

Hangsúlyozta: a testület határozata több ponton nyugszik, ezek közül az egyik az, hogy az alkotmány védi a házasság intézményét. Hozzáfűzte: a nyugat-európai alkotmányok közül csak a német és az ír alkotmány tartalmazza ezt, így olyan országgal nem lehet összehasonlítást végezni, ahol ezt nem rögzítették. Megjegyezte, hogy ugyanebben a kérdésben a német megoldás megegyezik az Ab mostani határozatában előre vetítettel, mely szerint az azonos neműek köthetnek a házassággal szinte azonos formában kapcsolatot, de nem alkotmányellenes az, hogy a külön neműeknek ilyet nem hoztak létre.

Másik fontos sarokpontként említette az Ab korábbi, 1995-ös döntését, amelyben rögzítették, hogy a házasság férfi és nő életközössége, s az alkotmány ezt tartja értéknek, és ezt védi. Ugyanez a határozat mondta ki azt is, hogy az azonos nemű személyek között is létrejöhet élettársi jogviszony, továbbá a házasság az élettársi kapcsolatnál az alkotmány szempontjából magasabb rendű.

Paczolay ugyancsak fontos pontnak nevezte a testület egy másik, 2002-es határozatát, amelyben kimondták, hogy a heteroszexuális, illetve a homoszexuális irányultság egyaránt az emberi méltóság lényegéhez tartozik, de a házassághoz való jog szempontjából különbséget kell tenni.
Mindezekből az elnök szerint következtetni lehetett az Ab döntésére, a határozat is ezekre épül, kivéve a rendelkező résznek azt az elemét, amelyben a testület kimondta: az azonos neműek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása nem alkotmányellenes - mondta.

Hozzátette: ez korábbi döntésekben nem szerepelt, de azok szelleméből következett, továbbá négy alapjog - az emberi méltóság, az önrendelkezési jog, az általános cselekvési szabadság és a személyiség szabad kibontakozásához való jog - adott támaszt hozzá.

Kiemelte azt is, hogy a házasság mellett eddig is létezett az élettársi kapcsolat, amelyhez elsősorban a polgári törvénykönyv alapján kapcsolódtak jogosítványok, illetve amelyeket közjegyzőnél is rögzíteni lehetett. Hozzátette: jogi tévedésen alapulnak azok a vélekedések, melyek szerint egy ilyen kapcsolatban valaki ne vehetné át a másik levelét, vagy ne kapna felvilágosítást a kórházban az élettársa állapotáról, mert ezek az élettársi kapcsolatban rendezhetők.

 Hangsúlyozta: az élettársi forma nem azonos a bejegyzett élettársi kapcsolattal, amely a házassággal megegyező formaságok között, azzal a legtöbb vonatkozásában azonos jogokat és kötelezettséget jelentett volna. A házassághoz képest csak az örökbefogadás tilalma jelentett volna radikális eltérést a bejegyzett élettársi kapcsolatban.

Arra a kritikára, hogy paternalista döntés született, vagyis az állam mondja meg a polgároknak, hogy milyen formában éljenek, azt mondta: ma Magyarországon mindenki olyan életformát él, amilyet kíván. Senki sincs kényszerítve se házasságra, se élettársi kapcsolatra. Épp a paternalistának tartott házasságot szeretné elérni a kritikusok egy része a bejegyzett élettársi kapcsolattal, mert ezzel az állam adna ennek "jogi erőt", "szentesítené" ezt a kapcsolatot. A külön neműeknél azonban ez épp a paternalistának tartott intézmény megkettőződését jelentené.