A TIMSS- (Trends in International Mathematics and Science Study) felmérés célja, hogy a 4. és a 8. évfolyamon tanuló diákok matematikai és természettudományi ismereteit vizsgálva képet adjon az iskolai és az otthoni tanítási-tanulási szokásokról.

Tavaly az 59 ország és 8 kiemelt oktatási rendszer 425 ezer tanulójának részvételével végzett felmérésben a magyar diákok mindenhol a legjobb harmadban végeztek.

A legnagyobb változás a 8. osztályos természettudományos oktatásban ment végbe, ahol a fizika, a biológia és kémia tárgyakban összesen 44 órával csökkent az éves órakeret.

A 4. osztályban a matematika és természettudományok oktatására fordított idő lényegesen elmarad - előbbiből 34, utóbbiból 13 órával - a felmért országok átlagától. Eközben a jó eredményt elért országok óraszámai sokszor nagymértékben haladják meg ezeket az adatokat. Például egy szingapúri vagy angol 4. osztályos diák évente 91, illetve 73 órával tanulja bővebb időkeretben a matematikát. Hasonló a helyzet a nyolcadik osztályban is: a magyarországi 99 órás keret a legalacsonyabb az átlagnál jobban teljesítő országok között.

A természettudományos tárgyakat tekintve azt állapították meg, hogy az általános, illetve integrált tanterv esetében akár alacsony éves óraszám mellett is folyhat eredményes oktatás.
A kutatók vizsgálták a tankönyvhasználatát és a házi feladatokat is.

Az eredmények azt mutatták, hogy a negyedik évfolyamon jó eredményt elért országok tanárai a matematika és természettudományos oktatásban a tankönyvre, mint elsődleges forrásra támaszkodtak. Magyarországon ugyan a matematikaoktatásban nagyobb mértékben csökken a tankönyvek elsődleges forrásként való használata a 8. osztályban - mindössze 55 százalékos -, de a 4. évfolyamon itt is 77 százalékos.

A házi feladattal kapcsolatos szokások eltérőek voltak a vizsgált országokban: a magyar tanulók terhelése ugyanakkor ebben alacsonyabb, mint a legtöbb államban. A természettudományok esetében a magyar diákok többsége (55-60 százaléka) - az angolszász, a japán, a koreai, a cseh és szlovén diákokhoz hasonlóan - kevés időt tölt leckéje elkészítésével.

A kutatás megállapította azt is, hogy a tradicionális természettudományos oktatást folytató országokban - köztük Magyarországon - főként az elméleti oktatást és az ahhoz kapcsolódó ismeretek elsajátítását helyezik előtérbe, és kisebb hangsúlyt fektetnek a megismerés gyakorlati formáira. Ezekben az országukban, így nálunk is, negyedikben alacsony azon diákok aránya, akik az órákon - önállóan vagy kiscsoportokban - rendszeresen kísérleteznek, s a tanárok által végzett kísérletek megfigyelése is csak nyolcadikban jellemző.

A diákok tantárgyakkal kapcsolatos attitűdje általában független vagy inkább fordított összefüggést mutatott a felmérésen produkált eredményekkel. A gyengébben teljesítő országok tanulói általában kedvezőbben viszonyultak a természettudományos tárgyakhoz, mint a magas eredményt elérők. Ennek okát a kutatók abban látták, hogy a diákok általában negatívan reagálnak a velük szemben támasztott magas követelményekre, és elfogadóak, ha az elvárások alacsonyabbak.